Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Istállóba fogott hangok

 


Ilyet még nem látott a világ! Lovak helyett komoly és népzenei hangokat fognak be rendszeresen egy istállóba s mi több még mindenféle kézműves termékeket kínálnak rendszeren kívül és bévül egyaránt s az udvari búbos kemence szomszédságában lévő faasztalok mellett évente többször falatozik a falu s a látogatók apraja-nagyja a Vértes, valamint a Gerecse találkozásánál lévő ligetes, tavacskákkal díszes kies völgyben a Nagyegyháza tartozó, korábban Óbarok nevet viselő falu határában. A hajdan a Batthyány család birtokán lévő, később tsz tulajdonba került épület ma a Hangistálló Kulturális Nonprofit Kft. tulajdona s azt döntően EU pályázati pénzből hozták rendbe s idén az emeleten néhány szobát is kialakítanak a különböző zenei és kulturális kurzusok tartására.



Mi szem, száj és fül ingere

Legutóbb május utolsó napjára hívtak össze Kóstoló címén sokadalmat a Völgy Vidék kézművesei vásárra és kiállításra hívva az érdeklődőket. Volt ott többek között kösöntyű, nyaklánc, rongybaba, cserépedény, hímzett rokolya, otthon főzött lekvár, szörp és illatos szappan. Ráadásul nagy bográcsokban főtt az ingyen ebéd, amely gazdag kínálata volt a népi étkeknek. Volt a kínálaton a foszlós bélű házikenyér mellé tarhonyás nyúlpörkölt, öhöm (slambuc), rakott köles, pásztortarhonya, kemencében sült túrósbatyu mazsolával, vagy szamócával, valamint langalló házi tejföllel s reszelt kézműves sajttal, vagy kacsazsírral. De szívesen adtak mustrát a töpörtyűből, a sajtokból és a bulgur, a köles, a hajdina vagy a kukoricadara felhasználásával készült salátákból.

 

   

   


A megnyitón Dr. Eperjesi Tamásnak a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAVKVI) főigazgató-helyettesének üdvözlő szavai után a Hangistálló egyik megálmodója és üzemeltetője Ribli Ilona csellóművész köszöntötte az egybegyűlteket, akinek tártulajdonos férje tervei alapján készült az istálló átalakítása, felújítása. Mint elmondta elsőrendű céljuk a település és a környező helységek lakói számára kulturális központ üzemeltetése, ahol a kézműves mesterségek és a régi népi ételek készítésének hagyományait is őrzik. Miközben komolyzenei és népzenei, műsort is szerveznek. Egyre többen látogatják programjaikat az ország több pontjáról ideérkező vendégek, különösen az egy órányi vonatozásra, vagy autókázásra lévő fővárosból jönnek ide szép számmal. Az egyik leglátogatottabb rendezvényük az augusztusi sajtfesztivál, de sokan hallgatják a nagyszerű akusztikájú előadóteremben tartott klasszikus zenei koncerteket és autentikus népzenét egyaránt.


   


A finom étkek mellé zenei táplálék is dukált a vendégeknek. Először a d’Ance oboatrió hölgyei adtak koncertet, majd a szabd ég alatt muzsikált Patonai Dávid nyenyeréjén, azaz tekerőlantján. Délután a Vértes Lovas Egyesület tartott íjász bemutatót, majd az egybegyűltek a lovasberényi Csűrdönglő együttes néptáncosaival rúghatták a port.



Mesterségek dicsérete

Az őstermelő Varga Zoltán a füstölt hentesárut Jászfényszaruról hozta. Csak saját tenyésztésű kocából gyártanak kolbászt és szalámit. Az állatállományuk 50-60 darabos disznófalkából áll. Télen hurkát is készítenek, most a disznósajtjuk pillanatok alatt elfogyott, amit nem darált, hanem csíkozott húsból készítenek, ettől lesz a gömböc belűről szép mozaikos. Hurkát télen töltenek. Termékeiket otthon füstölik akácfával, illetve annak fűrészporával. Az árut 4-5 hétig szikkasztják, s ehhez nem használnak gyorsító anyagot.



Hegedűs Imre a hangistálló egyik tulajdonosa a Bicskei Mg. Zrt. igazgatója slambucfőzés közben elmondja, hogy sajtot, túrót, tejfölt és egyéb tejtermékeket állít elő a gazdaság. A tejüzem mellett 2160 hektáron szántanak, vetnek, aratnak s ezer darabos állományú szarvasmarhatelepet üzemeltetnek. Arra a legbüszkébb, hogy a gazdaságból több mint 130 ember él meg.

 Közkedvelt árujuk a Túró Juli, aminek burkolta tejcsokiból, míg a Túró Rudi „kabátja” étcsokoládéból való. Most viszik piacra többévi előkészítés után Hegedűs márkanévvel egy hatszáz éves francia receptúra alapján előállított hegyi-sajtjukat, amihez speciális háromféle érlelő-kultúrát használnak fel. Az igazgató szinte génjeiben hordja a tejtermékek szeretetét, mert mint meséli: „Nagyapám az Almássy grófok gazdaságának svejcere, azaz sajtmestere volt.”



Az Életfa élelem Kft. Tatabányáról hozta el gondosan csomagolva az ősi étkek több alapanyagát, amelyekből friss zöldségek így újhagyma, kerti saláta, fehér- és piros retek valamint alma olaj hozzáadásával salátákat kínáltak. Amit én kóstoltam, az tönkölybúza alapanyagból készült úgy, hogy azt előző éjjel beáztatták, reggel megfőzték, majd hozzákeverték az adalékokat. Kínálatuk a következő: tönköly, hajdina (pohánka), köles és bulgur.



Szlanyinka Edina a Kis-, Közép Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesületének titkára, a Magyar Sajtút főszervezője héjában sült krumplival s hozzá körözöttel, meg tökmagkrémes tejföllel kínálja az arra járókat. Tőle tudom, hogy a sajtút egyik állomását a Hangistállóhoz tervezik.



A Jármy Manufaktúra működési alapját pontosan egy tucat fejőskecske biztosítja. Jármy úr azt meséli, hogy a jószágokat kezdetben csak hobbiból tartották. Ám a felsége külföldi honlapokat olvasgatva egyre több kecsketejből készülő szappan receptjét gyűjtött össze, amint azon nyomban ki is próbáltak. A legjobbakból először csak a barátoknak adtak, ám kiderült, hogy egyre nagyobb a keletje a finom illatú, bőrre kellemes hatást gyakoroló tisztálkodószernek. S a nyomdaipari mérnök házaspár egyszer csak úgy döntött, pályát módosítanak.



A termékben a különféle színes csíkokhoz más-más természetes anyagot használnak. Például a rózsaszínt agyagból, a barnát csokoládéból készítik. A levendula, a borsmenta, a teafa, a vanília és még számtalan más fölséges illatot patikatisztaságú illóolajból varázsolják bele a szappanokba. Néha piacolnak is, de döntően web áruházon keresztül értékesítik jó szagú termékeiket.

Nagy Gábor helybéli festőművész Óbarokból való, amely települést évekkel ezelőtt egyesítették Nagyegyházával. A művész őstermelőként csicseriborsóból készít humuszt, a Közel-Kelet kedvenc ételét, ami mártogatósnak, vagy szendvicskrémnek is jó. S főtt, passzírozott csicseriborsóból, szezámpüréből (tahiniből), olíva olajból, citromléből, sóból és fokhagymából áll, ám egyéb fűszerek is adhatók hozzá Az általa kínált másik finomsághoz sokféle zöldfűszert használ, többek között lestyánt, kakukkfüvet, csombort, medvehagymát és chili paprikát, amelyek keverékével pulykasajtot készít a madár mellehúsából és alsó combjából. Az étek nemcsak látványként, hanem ízre is fölséges!



Írta: Kőhalmi Dezső

Fotó: www.aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán



Nagyobb térképre váltás

-------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

Vissza » Újdonságok

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits