800 éves az Aranybulla - ünnepi körkép Székesfehérvárról

800 éves az Aranybulla - ünnepi körkép Székesfehérvárról

800 éves az Aranybulla - ünnepi körkép Székesfehérvárról

 

 

Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Az Aranybulla II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait. A város jelentős évfordulója alkalmából felkerestük az egyik leggazdagabb múltú magyar települést, amely a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa és királyok koronázó városa volt. Neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire utalhat. A Székes- előtagot a 17. század során említik először, az itt felállított hivatalos királyi trónra utalva.

 

 

Az elmúlt években a látogatók száma megduplázódott, nem is csoda, mert az ezer éves történelem és a modernitás találkozása olyan különleges atmoszférát teremt itt, amely nyaranta a pezsgő mediterrán városok hangulatát idézi. Szálláshelyben, vendéglátóhelyben nincs hiány, jó túracipőt azonban feltétlen vigyen az utazó, mert a felújított belváros sétálóutcáin gyalogosan közelíthetők meg az évszázados műemlékek.

  

 

A város beadeker füzetkéje több tematikus városnéző útvonalat ajánl: meghívóink egy mixet állítottak ezekből össze, így jutott egy kis idő betekinteni a történelembe, a kultúrába, egyházi kiállító létesítménybe, természeti szépségekbe, megnéztük az Aranybulla emlékhelyet, de kiváló gasztronómia élményekben is volt részünk

 

 

Nagy látogatottságnak örvend az egyik legismertebb nevezetesség, a Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely. Az egykori templomnak - amely a török hódoltság idején kezdett el pusztulni- az adja a különleges jelentőségét, hogy 1083-ban itt avatták szentté első királyunkat, Istvánt és fiát, Imrét, így hamarosan zarándokhellyé vált a műemlék.

 

 

A második állomásunk a márciusban nyitott időszakos kiállítás a Szent István Király Múzeumban,

  

 

amely a Rendház épületében kapott helyet. Az épületet az ezerhétszázas évek végétől kezdve jezsuiták, pálosok, majd ciszterciek birtokolták, ma egy pompásan felújított tágas, modern kiállítóterekkel rendelkező kulturális helyszín, ahol dr. Szabados György történész bemutatta a tíz országból kölcsönkapott Árpád-házi uralkodók kincseit.

  

                

 

A világ legnevesebb múzeumaiból összegyűjtött ezer tárgyi emléket, a Királyok és Szentek, az Árpádok kora című kiállítást már 35 ezren nézték meg, és további érdeklődőket várnak a meghosszabbított határidőig, augusztus végéig.

  

 

Györe Gabriella idegenvezető, tourinform munkatárs fürge lépteit követve eljutunk a belváros patinás Városháza térére, a Hiemer házba. Szegő Krisztina, a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője bemutatja a belváros egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttesét, és ízelítőt ad a város új turisztikai attrakcióiból, az aktív- és ökoturizmust kedvelők számára fejlesztett digitális városnéző túrákból, a kedvezményes kártyarendszer előnyeiből, a városból induló csillagtúra helyszínek szépségeiből. Mindezek részletesen megnézhetők a Nyiss Fehérvárra! weboldalukon.

  

 

Ideális helyszínen, a Szent István téren barátságos kerthelységgel és étel árakkal találkoztunk a Rosetta Étteremben. Kellemesen klimatizált belső térben megpihentünk egy gyors ebéd alatt, jól esett egy nagy pohár hideg, házi szörp is, és máris indultunk tovább.   

 

 

Kis sétával elérkeztünk a Vörösmarthy Színházhoz, melynek bejáratánál látványos óriás bábok állnak őrt, jelezve a közeledő Székesfehérvári Királyi Napokat. Az augusztusi tíznapos kulturális fesztivál a középkor hagyományos felidézése, melyen a történelemkönyvek lapjai elevenednek meg sakkszínházzal, zenei programokkal, vásárral, néptánccal és sok más érdekességgel. A 2022 Nyár rendezvénysorozat gazdag kínálatáról sok izgalmas eseményt hallhattunk a szervezőktől, valamint Bagó Bertalan, a színház művészeti vezetője a 2022/23 évad újdonságait mutatta be.

 

 

Az újságíró csoporthoz csatlakozó polgármester, dr. Cser-Palkovics András az Aranybulla évben meghirdetett süteményversenyben győztes Andreas Rex-et, a székesfehérvári cukrászok megmérettetésében első díjat nyert édes alkotást mutatta be.

  

 

A Krém Cukrászda mestere Végh József különleges látványú és ízű finomsága 500 vélemény alapján büszkélkedhet az aranyéremmel. A cukrász olyan alapanyagokat használt a desszertjéhez, amelyek az Aranybulla korában is jelen voltak; linzertésztája mogyorós szedres, krémje is mogyorós, a gömb tetején cukor korona egy szem szederrel, mellette Aranybulla marcipán pecsét. Igazán pazar süti!

A város vezetője komolyra fordította a szót: szerencsésnek tartja, hogy a szállás- és vendéglátóhelyek legtöbbje megújulva kinyitott a pandémia után, sőt teljesen újak is belépnének az ágazatba, viszont a legnagyobb gond manapság a munkaerőhiány ebben a szektorban is. Az önkormányzat segíti a turizmusban működő vállalkozókat azzal, hogy eltekint a teraszdíjtól, hétvégén hosszabb nyitvatartást engedélyez, és más támogatást is biztosít.

Az Aranybulla emlékműhöz Fung László kabrió panoráma buszával utaztunk székesfehérvári látogatásunk utolsó állomásaként. A fiatal pilóta családi vállalkozásban felújított egy meglehetősen koros Ikarusz buszt, mely idén a város és a turisták kedvence lett.

 

 

Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérvár Öreghegy városrészében, annak legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel a hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András a nevezetes dokumentumot az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen. Az emlékművet 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor, amit akkor a Budai úton, a mai református új templom helyén állítottak fel, jelenlegi helyén 1990. augusztus 18-án avatták fel.

 

 

… és egy aktuális érdekesség:

Az egyik legnagyobb hazai filmes meglepetés lehet a közeljövőben az Aranybulla televíziós sorozat, majd ebből később egész estés film is születik. A film 40-50 évet ölel fel III. Béla halálától (1196) a muhi csatáig (1241).  Kriskó László rendező úgy véli, a magyar középkor dicső korszaka az Árpád-házi királyok uralkodása, amikor Magyarország Európa egyik legnagyobb, leggazdagabb vezető hatalma volt, de a filmben megismerjük királyaink emberi odalát, együtt éljük át velük dilemmáikat, kudarcaikat, dicsőségeiket. A látványos filmen eddig nem látott középkor tárul a szemünk elé nagyszerű, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel, kiváló színészi alakításokkal.

 

2022-07-03« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk