Már a vasútállomás az első megkapó élmény: a nemrégiben eredeti fényébe visszaállított épület, amelyhez 170 éve az első hazai vonat érkezett Budapestről, most híven tükrözi ezt a kort, és a vasúti közlekedés egykori fontosságát is kiemeli.

A vágányok, a liftek viszont napjaink követelményeit teljesítik. Az állomásról egyenes út vezet a főtérre, onnan pedig lefelé bármelyik utcácskán indulunk, a Duna partra érkezünk, éttermeket találunk, és csodálhatjuk a megkapó látványt a hullámzó víztükörrel és a túlparttal. 

            Vác, amely nem véletlenül a kultúra magyar városa címet választotta, gazdag művészeti gyűjteményekben. A Káptalan utcában, a piac közelében látogatható a Modern Művészeti Gyűjtemény,

amely a legjelentősebb hazai képzőművészeti reprezentatív anyag. Olyan kincseket láthatunk, mint Szabó Vladimir művei, közte a „Cirkusz falun” című festményt,

de itt csodálhatók meg grafikái, találunk Scholz Erik, Józsa János, és még sok művész munkáiból, nézhetünk Gorka kerámiákat. Azután olyan érdekességet is, mint az egykori biatorbágyi viaduktrobbantó Matuska Szilveszter festményeit, köztük egy élethű képet a váci fegyházról felülnézetből,

ahol raboskodott, és amely a börtönigazgató szobáját díszítette valamikor. Papp László magángyűjteményét órákig lehet körbejárni.

            A Pannonia ház (Köztársaság út 19) a Fő tér folytatásán található.

Festmények, szobrok, kisplasztikák, grafikák nézegetése hozza közel hozzánk Hincz Gyulát, a kétszeres Kossuth-díjas festőművészt, akinek életművét tekinthetjük meg itt. Őt hívják a magyar Picassónak. Európai hírű és rangú alkotó, aki messze megelőzte korát. Az emeleten található házasságkötő termet

is az ő munkái díszítik. A házban, mely egykor fogadó volt és Petőfi is megszállt benne, látható még egy gazdag öntöttvas gyűjtemény, amelynek 400 kiállított tárgya most egy óriási állami vásárlással gazdagodott. Az MMKM tulajdonában lévő Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény XIX. századi öntöttvas anyaga

túlnyomórészt a történelmi Magyarország területén működő öntödék terméke. Az épületben kapott helyet a váci sportolók emlékmúzeuma, valamint Haraszti Béla Venesz-díjas mestercukrász különleges termékeinek, és az életmű dokumentumainak kiállítása is.

            Kihagyhatatlan a Sajdik Ferenc gyűjtemény,

a Március 15. tér 20 alatt. A Kossuth-, és Munkácsy-díjas művész állandó életmű-kiállításán több száz táblakép látható. Megfestette Vác kulturális nevezetességeit, mint például Mária Terézia látogatását, Petőfi kapcsolatát a várossal, az első vasútvonal megnyitását. Emlékezteti a látogatót a gyermek és ifjúsági irodalom általa készített illusztrációira, a Ludas Matyiban megjelent rajzaira; a képek itt is vidámságot sugároznak, ahogy Gombóc Artúr és Pom-Pom.

            Ugyancsak a Március 15. téren található a váci jogász, helytörténész, múzeumalapító Tragor Ignácról elnevezett múzeum Memento Mori

(Emlékezz a halálra) kiállítása, amelyen az 1994-ben, a közeli Domonkos templom helyreállítási munkálatai során a több mint 150 évvel ezelőtt befalazott kripta lejáratát találták meg. 262 díszített koporsót

leltek fel, a különleges klímának köszönhetően jó állapotban, spontán mumifikálódott váci polgárok holttesteivel. A többségében a XVIII. századból származó holttestek, viseletek, lábbelik, és temetési kellékek egy része tekinthető meg a hűvös, mély pincében. Egyszerre megrázó élmény és kortörténeti betekintés ez az egykori temetkezési, ravatalozási szokásokba. A három holttest közül az ilyen állapotában is szép apáca

vonzza leginkább a tekinteteket.

A barokk városháza ad otthont a MADI gyűjteménynek.

Ez az 1940-es években, Párizsban indult absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata, amelyben előtérbe kerülnek a formák és a színek a tartalommal szemben. Magyarországon az 1990-es évek elején kapcsolódnak a művészek az irányzathoz, állítanak ki itthon és külföldön közösen a külföldi művészekkel.

A most 70 éves MADI kiállítása a világ legnagyobb ilyen gyűjteménye – 15 ország 150 művészének alkotása - mostantól véglegesen otthonra talált a városban, összekötő kapocsként Párizs és Vác között.

A művészeti értékeken túl a Fő-téren, az egykori Curia épületében, török kori pincében a magyar borkultúrával ismerkedhet a látogató a Váci Bormúzeumban.

2500 eredeti palackozású bor mutatja be a hazai borkultúrán keresztül a magyar múltat. A tokaji aszú gyűjtemény 1880-tól 900 palackos. Víg Gyula és felesége elkötelezett hirdetői a tudatos borfogyasztásnak.

Mint a borkóstolón hallhattuk, a palackok az adott kor „lábnyomai”. Magyarországon a világon harmadikként jelent meg bortörvény. A XIX. században más volt a borkészítési technika, de még az 1936-os bortörvény szerint is csak hegyi szőlő terméséből készült, sokáig hordóban érlelt, majd megemelt alkoholtartalmút lehetett tokajinak nevezni. 1910-ben a tokajit gyógyborrá nyilvánították.

A számos érdekességet tartalmazó előadás során megtudtuk, az Ezerjót 1841-ben „süly és rothasztóláz ellen”, a Pintest „taknyos mérsékményű és gyenge gyomrú személyeknek, a Frankust, a mediciner tokajert „lazább rostú személyeknek” ajánlották orvosságként. A kóstolás pedig különleges élmény, ha valaki kristálykanálból tokaji esszenciát ízlelhet.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

További képek Vácról itt láthat