Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Magyarország vármegyéi közül- megvallom- Pest vármegye településeit kevésbé látogattuk eddig. Jártunk Gödöllőn, a kastélyban többször, megcsodáltuk az egyedülálló ócsai premontrei műemlék templomot, Monoron egy különleges virágkötő műhelytitkaiba pillantottunk be, Budaörsön egy kézműves cukrászdában kóstolgattunk, és ezzel vége is a sornak. Mígnem elém került a közösségi média egyik oldalán egy fotó a pátyi pincesorról. No, nézzünk csak utána az érdekes építményeknek és a budapesti agglomerációban szerényen elterülő 8000 fős településnek!

Kezdeményezésemre Técsi Judit, Páty kommunikációs tanácsadója az egynapos, sűrűnek látszó programot olyan helyszínekkel, látnivalókkal töltötte meg, amivel Páty turisztikai keresztmetszetét kaptuk meg.

A kísérőnk, Czentár László helytörténeti szakember, Páty díszpolgára, a Páty Faluközösségért Alapítvány tagja, a helyi értéktár vezetőjének érdekes történeteit hallgattuk, útközben pedig jó érzéssel nyugtáztuk a Budai-hegységet a Gerecsétől és a Pilistől elválasztó Zsámbéki-medence gondozott régiójának fejlődését. Budapesttől 20 kilométerre fekvő lankás dombvidék gerincvonulatai, lejtői festőien szép környezetet adnak az átutazóknak és az itt lakóknak.

Biatorbágy és Páty között az első látnivaló a Sasfészek-tó tanösvény. A helyszínen fogadott minket a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület tiszteletbeli elnöke, Zsarnóczay István, aki sokat tett a tavi állat-és növényvilág megmentéséért. A hely érdekessége, hogy ez a gyorsforgalmú utakkal és ipari parkokkal övezett parányi tó még ilyen mostoha körülmények között is képes volt fennmaradni. A több száz védett madár táplálkozó helyeként szolgáló élőhely értékes hüllők és kétéltűek számára is menedéket nyújt. Sőt, olykor egy különleges látogató, a vidra is feltűnik a tónál.

A 6 állomásos tanösvényt melletti táblákon olvashatunk az élőhely több évszázadon át tartó történetéről, valamint az ökológiai hálózatban betöltött szerepéről. A madármegfigyelő kilátóból a tó felett szálló, vagy fészkében pihenő madarakat tanulmányozhatjuk, a vízfelszín fölé nyúló stég pedig alkalmat teremt, hogy testközelből ismerkedhessünk meg a nádas élővilágával.

A falu hangulatos központi terén áll a település fehér falú református temploma a 17. század eleje óta, amikor a helyi gyülekezet új templom építését határozta el. A szájhagyomány szerint küldöttség utazott a kancellárhoz engedélyért, ám amikor az elöljáróság anyagi okokra hivatkozva próbálta meghiúsítani az építési tervet, a küldöttek egy kalap összegyűjtött aranyat öntöttek az asztalra, bizonyítva, hogy az építkezés várható költsége együtt van. Az egyszerű, későbarokk templom monumentalitásával ma is meghatározza a faluképet. Kertjében egy szépen megformált szoboralak áll a világháborús hősök emlékművén.

Egy nemes feladat vár az önkormányzatra, miután 2008-ban visszavásárolta a Splény-Várady kastély leromlott épületét. A kastély 1825-ben épült, a tulajdonos felesége, Splényné Szily Mária tervei alapján. Splényi Ignác 1840-ben meghalt, a család a szabadságharcban betöltött szerepe miatt kegyvesztetté vált, el kellett adniuk a birtokot. A bécsi jellegű empír kastélyt, melynek kerítéspálcáit a monda szerint az 1848-49-es szabadságharc puskacsöveiből építették, a Habsburg-hű Dicskei Várady József udvari tanácsnok vásárolta meg. A család emigrálása utáni évtizedekben a kastélynak több tulajdonosa volt; felújítás után Páty község hasznosíthatja a valaha jobb napokat megélt, patinás épületet.

Minden település fenntart egy helytörténeti gyűjteményt, így Páty is a Közösségi Házban. Vilma néni az egykori tiszttartó lak tornácán fogad bennünket, aki a Páty Faluközösségért Alapítvány alapító tagja. Szabó Andrásné Peregovics Vilma, nyugalmazott tanító a többszáz darabos néprajzi kiállítás lelke bemutatta a régi református település lakóinak egyszerű viseleteit a vitrinben álló babákon: a női figurák hajadont, menyecskét, fiatal asszonyt, és idős asszonyt jelképeztek, a férfialak ruházata sem hivalkodó.

Az egyik terem vitrinjeiben Kolozsvári Antalné kézműves mester kukoricacsuhéból aprólékosan készített gyűjteménye, melyet az alapítványnak adományozott: gulyás, kondás, libapásztor életképeket ábrázoló sorozata mellett Rómában díjat nyert jászol is szerepel. A nagyteremben a négy keresztény ünnep ihlette szobabelsők láthatók, élethűen ábrázolt ételekkel az asztalokon.

Vilma néniék feladata a régészeti leletek, többszáz éves dokumentumok, gyűjtemények elhelyezése, gondozása, kiállítása és folyamatos növelése mellett hagyományőrző és kulturális célú szakkörök szervezése, létrehozása, támogatása.

Páty másik színfoltja a Hagyományok Háza, melyben érdekes fotósorozat látható a legújabb, Árpád-kori régészeti leletekről, mutatatta be Kristó Sarolta. Itt nemcsak a régmúlt emlékei vannak jelen, hanem népszerűek a gasztronómiai programok, pl. augusztusban lecsóverseny volt, a levendula napra is szép számmal érkeztek, szeptember eseményére, a lekvárversenyre nevezhettek ügyes asszonyok. Az otthon készített, feldíszített üvegekben lévő főzeteknek fantázianevet is adhattak az alkotók, karácsonykor pedig a bejgliverseny mozgatja meg a közösséget.

Páty leghíresebb régióját, a Pincehegyet és a borászokat, vendéglátósokat a következő cikkünkben mutatjuk be, de a városlátogatások kedvelőinek ajánljuk még a település többi nevezetességét is megtekinteni. A ligetes turista útvonalakat sem szabad kihagyni!