Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A lenyűgözően felújított, szépséges ozorai Pipo várról egy rabul ejtő kisfilm láttán gondoltam, hogy turisztikai publikációkba kívánkozik a település és a környéke.

Kezdeményezésemre Ozora polgármestere, Nagy Istvánné Katalin példás fogadókészséget mutatott, bár először még szerényen szabadkozott, hogy Ozorán kevés látnivaló van a váron kívül. Dehogy nincs még sok más is!

Végül összeállt a kétnaposra duzzadt gazdag program, melyre 13 turisztikai újságíró volt hivatalos.

Ozora páratlan szépségű tolnai lankák között bújik meg, területét friss vizű patakok szelik át. Az 1600 fős település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, melyek egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Mi más is lehetne a község címerében, mint a szőlő és a vár?

 

 

Megelevenedik a középkori Toszkána

A szeptemberi nyárutó napsütötte napjaiért külön köszönet az égieknek- előttünk, utánunk csapadékos idők jártak. Amikor belépünk a Pipo várkastély hangulatos reneszánsz kertjébe, ámulatba ejtő, pazar látvány tárul elénk. A firenzei mintára épített, középkori állapotában megmaradt Sáfrán-kút bronz angyalkája igazán kedves látvány.

 

  

 

A vár idegenvezetője, Takács Zoltán jobbra, egy földszinti helységbe tessékel bennünket, ahol megelevenedik a középkori, nagyúri konyha az ásatások során előkerült eredeti berendezési tárgyaival. Az ablak alatt egy kőből készült kútgyűrű-szerű építmény a futár folyosó, egy menekülő útvonal, ki tudja hol a vége?

 

 

Az eredetileg gótikus stílusban emelt várkastély az elszegényedett firenzei polgárcsaládból származó, kiemelkedő képességekkel rendelkező Filippo Scolari kezdte el építeni 1416-ban. Az itáliai városi palotákra emlékeztető épület nem hasonlított az akkori magyar várakhoz, lakályosságával, díszítéseivel eltért a puritán, megszokott hazai várépítészettől.

Milyen ember lehetett Ozorai Pipó?

 

 

Hogy teltek a várban a mindennapok? Milyen volt az itt élő török várkatonaság élete? Hogyan lett a várból barokk kastély, majd uradalmi magtár és börtön? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a várkastély öt évszázados történetét bemutató kiállítás, régészeti feltárások és műemléki kutatások során előkerült gazdag leletanyag segítségével.

 

 

 

Napjainkban a várkastély élményházként működik. Bebarangolható a belső udvar és az emeleti történeti termek, ahol Pipó hitvesének a hálószobája, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő és a vár felszentelt kápolnája, megtekinthető a fegyvergyűjtemény gótikus páncélzatú életnagyságú lovaskatonával.

 

 

Az évszázadok viharok ellenére Ozora várkastélya igazi kuriózumnak számít a hazai műemlékek között. A helyreállító munkálatok után a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésébe került Pipo vár gondos fenntartó és üzemeltető gazdára talált, a turisták örömére, akik az öt vendégszoba valamelyikében középkori hangulatú szállást is foglalhatnak a várban.

 

 

Petőfi Sándor és Illyés Gyula nyomában

Ozora főterén áll egy jellegzetes barokk épület, melynek falai között két kiemelkedő magyar költő is megfordult. A valaha Nagyvendéglőként működő házban szállt meg Petőfi 1841 júliusában, először itt lépett fel, mint vándorszínész.

 

 

Emlékét a homlokzaton lévő márványtábla őrzi. Illyés Gyula több szállal kötődött a községhez, alkotó éveinek jelentős színhelye volt az épület. Itt írta meg a Puszták népe és a Petőfi című műveit. Emlékszobájában álló 42 fiókos robusztus szekrény érdekessége, hogy a fiókok kihúzásakor egy-egy versidézet olvasható.

 

  

 

A felújításnak köszönhetően az épületben ma turisztikai információs- és fogadóközpont, kiállító terem, valamint kisebb színházi előadások kaptak helyet.

 

Régmúlt idők gyűjteménye a Tájházban

Ozora mozgalmas történelméből és a lakosság tevékenységéből a fazekasok mestersége emelkedik ki. A környék jó szerkezetű, agyagos földje kiváló alapanyagot jelentett a korongozók számára, ezt mutatják a múlt századokból származó leletek, melyek még mindig előkerülnek a földekből. A hagyományok felelevenítésére, ápolására vállalkozott a fiatal testvérpár, Oroszi Sándor és Oroszi István, amikor a tájház berendezését, néprajzi gyűjtemény alapítását tervezték meg.  A pincétől a padlásig kutatták a lakosság házaiban a régiek tárgyait, háztartási eszközeit, bútorait, melyekkel a tájház gyűjteményét gyarapították.

 

   

 

A Cecén élő Oroszi fiúk nem csupán kitanulták a fazekas mesterséget, hanem szívvel, lélekkel őrzik is annak hagyományait. Édesanyjuk, Orosziné Borbola Julianna útját követik, aki a Zsolnay Porcelánmanufaktúra gyárban volt porcelánfestő. A testvérpár kitanulta a fazekas mesterséget, de nem csak hagyományos fazekas tárgyakat, főzőedényeket, boroskancsókat, mézes csuprokat, kaspókat készítenek, hanem modern formájú, keresett tárgyakkal követik a divatot. A sok megrendelés teljesítését hónapokra előre tervezhetik.

 

  

 

Ozora néprajzi hagyatékának része a már-már feledésbe merült viselet is, amelyet Körmendi Irén, a helyi könyvtáros mutatott be nekünk. Az öltözék legérdekesebb kiegészítője a nők hagyományos fejfedője, a fliterekkel kivarrt selyem pille, a kontydoboz.

 

   

 

 

Horgászok idilli környezetben

Ozora mellett, egy mesebeli völgyben található az Ozorádó Horgászparadicsom, melyet minden oldalról gyönyörű, erdőkkel borított dombok vesznek körül. Nemcsak a táj festői szépsége, de nyugodtsága és békessége miatt is az abszolút feltöltődés, pihenés, relaxálás és nem utolsó sorban a zavartalan horgászás helyszíne.

 

 

A két horgásztóban csak a szálló vendégek horgászhatnak, napi horgászatra nincs lehetőség. A pecázók örömére a tavakban bőséges a halállomány, ponty, keszeg, kárász, amur, csuka, süllő, szibériai tok, lénai tok, harcsa, compó, sőt még balin is fogható, így a sikerélmény szinte garantált.

 

 

A vendégek többféle szállást foglalhatnak, nagyobb családoknak extra apartmant, a fiataloknak, pároknak kétágyas szobákat ajánlanak. Az Ozorádó Horgászparadicsom több napos céges rendezvények, csapatépítő tréningek lebonyolítására is alkalmas. A horgászversenytől az esti szalonnasütésen át a késő esti medencés koktél partiig, vagy a hajnalig tartó beszélgetésekig remek programhelyszínt kínál.

 

 

Virágzik a lomiturizmus

Ozorai ismerkedésünk végén Nagy Istvánné polgármester említi, hogy hétvégenként Ozora egy hatalmas használtcikk vásárrá alakul. Ezernyi használati cikket árulnak a házak udvaraiban az itt élők. Legalább félszáz család foglalkozik lomizással, külföldről, főleg Németországból tele csomagtérrel térnek vissza ozorai otthonukba, amelyeket aztán továbbadnak a turistáknak.

 

 

Hétvégeken a kincskeresők autói hosszú sorokban állnak a lomisoron, a vadászok házról-házra járnak, amíg megtalálják az udvaron és az épülettoldalék hangárokban glédában álló fűnyírók, kerékpárok, mosógépek, porszívók, láncfűrészek, hangszerek, lámpák,  porcelánok, ruhaneműk, lakástextilek között a hazavinni valót. A gipsz oroszlán, és kertitörpe is előbb-utóbb gazdára talál. Azt mondják a tapasztalt vásárlók, hogy végig kell menni az egész utcán, benézni mindenhová és ott leállni, ahol ránézésre a legtöbb olyan holmi van, ami érdekel. Lakatosok, kőművesek, burkolók jönnek jó minőségű, alig használt német szerszámokért, de lagziba készülők is találhatnak márkás alkalmi ruhákat. És találnak, ha türelmesen végig sétálnak a lomisoron, mert bizony ez a foglalatosság órákat vehet igénybe.

 

 

Fél Ozora ezzel a lomis tevékenységgel foglalkozik, megéri a főleg roma családoknak- mondja Katalin polgármester. Legális az áru, blokkot is adnak a vevőknek és adóznak, ahogy azt kell. A lomisokhoz nagyjából egy évtizede, az elsők megjelenése óta az egész Dunántúlról járnak, de budapesti ritkaság gyűjtők is megfordulnak.

 

 

Ozora és Simontornya, a két szomszédvár

A tatárjárás után pár évtizeddel, 1277-ben építtette a Sió mocsaras területének egyik szigetére Simon alországbíró, a később a városnak is nevet adó tornyot, a mai vár ősét. Az 1420-as évek elején Ozorai Pipo tulajdonába került vár az évszázadok alatt sok kézen ment keresztül. A régészeti feltárást és helyreállítást az 1960-as években kezdték meg. Azonban a Nemzeti Várprogramba sajnos egyelőre nem került be Simontornya, a szomszédos Ozorával ellentétben, így maga a vár és a kiállítás is nagyrészt az 1970-es évek hangulatát és múzeumi stílusát tükrözi.

 

 

Ozorát bemutató írásunkat szép fotókkal illusztráltuk, hogy az olvasók kedvet kapjanak a települést meglátogatni, de a környékén Tolna megye további megannyi érintetlen természeti értékkel és épített műemlékkel, várakkal, kastélyokkal várja a látogatókat.

 

 

Korábbi, Ozora gasztronómiájáról szóló cikkünket, az „Ozorán jó borral, falusi reggelivel és aranyló mézzel csalogatják a turistákat” címűt is olvasd!

További információk: www.ozora.hu, www.pipovárkastély.hu www.ozorado.hu