És mi elkezdtük keresni az első nőt, aki a felújítás alatt lévő Blaha Lujza téren egy kisbuszban várt bennünket. Szádeczky Kornélia, az Eger Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület elnökétől az út során megtudtuk,

 

 

hogy ezzel a talányos jelmondattal várja a térség a turistákat. A szervezők a vidék híres történelmi nő-szereplőire, és a jelenkor értékes tevékenységet folytató hölgyeire fűzték fel a látogatócsalogató programokat, kiállításokat, és a „nő” jegyében mutatják be a régió újdonságait.

Az érdekes tematikájú, térségi turisztikai termékpaletta elsősorban belföldi turisták számára készült, akik újfajta megközelítést nyújtó élmények iránt érdeklődnek.

Az Egri Várat

 

 

és az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára felkerült matyó mintákat

 

 

 

sokan ismerjük, de észrevettük már a történetek mögött álló nőket is? Hatszáz éve az egri nők bátorságára is szükség volt, és a csodás „matyó rózsák” soha nem születnének meg a hozzáértő asszonyi kezek nélkül. Mennyi minden szól még a hölgyekről ezen a vidéken…

Keressük meg a történeteket, és ismerjük meg Magyarország egyik legvarázslatosabb táját, Egert és térségét a nőkre koncentrálva!  

 

Hős asszonyok városában

Az Egri Vár udvarán különleges a fogadtatás, Varga Veronika sütőasszony korabeli viseletben, kosárkával a karján.

 

 

A várfalakon ízesen anekdotázott az egri nők híres bátorságáról és önfeláldozó küzdelméről az oszmánok ellen, amit gyönyörűen írt le Gárdonyi Géza. Kevesebben tudják, hogy a Dobó István vezette várvédő, cifraruhájú katonáknak mennyi élelmet, kenyeret, sajtot, túrót vittek be a harcokban is jeleskedő, lányok, asszonyok. Sokféle nyelvű külföldi várlátogatók az erődítmény falai között tett séta után Eger elmaradhatatlan nevezetessége, a Szépasszony völgye felé vehetik az irányt. A kultikus hely elnevezéséről többféle legenda kering, de közös bennük a messze földön híres, csábító szépségű nő. A völgy idegenforgalmi értéke az ország számára jelentős, mert a tájegység szőlőskertjenek borai mind itt sorakoznak a pincékben.

 

 

Örömteli idén a vendégéjszakák számának növekedése - közelíti a másfél milliót- ugyanis a történelmi hangulatú városban a nyári időszak után nemcsak az Érseki Palotát,

 

 

a Termálfürdőt, az Egri Road Beatles Múzeumot kereshetik fel, hanem az őszi hónapokban is számtalan eseményen kaphat gasztronómiai és kulturális élményt a látogató.

Heves megye székhelyén folyó műemlék-, és közösségi épületek felújításai a város impozáns szépségét erősítik; újjáépül a Sportuszoda és hamarosan lehull a lepel a teljes rekonstrukción átesett Minaretről is.

 

 

Kiemelt időszakokban csaknem minden szálláshelyen telt ház van, hasznos az utazás előtt mielőbb szobát foglalni hotelben, vagy panzióban. Érdemes tájékozódni a bőséges kínálatot részletesen tartalmazó, új www.visiteger.com öt nyelvű honlapon.

 

Egerszalók „Mária kötényében”

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által meghirdetett EDEN (European Destinations of ExcelleNce) pályázati felhívásra egy szálra felfűzött, összetett programot állítottak össze a helyi turisztikai szakemberek „Keresd a nőt Eger térségében” címmel, amibe több települést is bevontak. Egerszalók, Noszvaj, Mezőkövesd települések vezetői örömmel fogadták az ötletet, egymásban partnerséget láttak, és a megvalósításban is együttműködnek a vendégek szívélyes fogadására.

Keressünk hát érdekes nőket utunk következő állomásán, Egerszalókon. A Turisztikai Iroda egyben egy kis néprajzi múzeum is.

 

 

A hajdani vidéki életet bemutató szobabelső egyik sarkában hímzett dunyhával magasra ágyazott, matyó népművészeti motívumokkal megfestett faágy áll.

 

 

 

A vállkendő, a mosakodó lavór és a kivarrt törülköző is árulkodik egykori gazdái szokásairól. Szép gyűjtemény egy üvegvitrinben a környék népviseleteibe öltöztetett babák gondosan rendezett csapata.

Az iroda udvarán nagy fák árnyékában álló Tücsökbusszal

 

 

a turisták 40 perces útvonalon megtekinthetik a világon másodikként számon tartott mésztufa Sódombot,

 

 

a templomot és a pincesort is, miközben hangulatos népzenét és minden érdemeset fölsoroló idegenvezetést is hallgathatnak. Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekvő dombos-lankás tájon a Gyógyvizek Völgye igazi természeti kincsesbánya. Egerszalók-Demjén-Egerszólát települések környékének turisztikai értékét öt fürdőhelyen az előtört gyógyvizek adják.

 

A nyitott kisbusszal megérkezünk a Sáfránykerthez.

 

 

Épül, szépül, gazdagodik a térburkolatos, fedett teraszos kellemes helyszín. Korszerű közösségi kert és a domboldalán a csodás illatú fűszer ültetvény

 

 

no, meg sokféle helyi ínyencség fogadja a látogatókat.  A palócleves piros, zománcos kislábosban az igazi,

 

 

különlegesek a „subás tojások”, köztük a bükkfán füstölt, a marinált, a piemonti, a tárkonyos, vagy a vörösborban pácolt fürjtojásos előételek.  A Sáfránykert verandáján tejfölös-sonkás lángos sül, ínycsiklandó illata messze száll,

 

 

mellé jóféle egri borok illenek, mint a Dávid Borház 2017-es évjáratú, enyhén rózsaszín, gyümölcsös illatú Rose-je. A Sáfránykertben gyerekek számára izgalmasak a jurták, jövőre pedig csoportokat, csapatépítőket is fogadhatnak, akik a lépcsősen kialakított szabadtéren színi- és zenei előadásokat láthatnak.

Kis kaptatón feljutunk a Barlanglakásokhoz.

 

 

Időutazáson vehet részt, aki a hegy gyomrába, a vulkáni tufába egymás mellé vájt helységekbe bekukkant. Az 1700-as évek vége óta lakott barlanglakások hűen tükrözik a régmúltat, ma helyi gyűjtemény. Berendezésüket a falubeliek adták hagyatékból, padlásokból, pincékből. Az első lakás Róza néni otthona is egyben, lócáján ül, kendővel a fején és derűvel az arcán.

 

 

A textilből készült, életnagyságú bábú nevezetessége, hogy a fülébe suttogott vágyakat örökre elhallgatja, a titkos kívánságok pedig megvalósulnak. A reményteljes sutyorgás után a 3D térhatású Barlangmoziban „utazhat” a kedves látogató.

 

 

Érdekes és izgalmas kisfilm közben megtudhatjuk, hogy mi köze a dinoszauruszoknak a rejtélyes lakhelyekhez.

 

Noszvaj, a mátkák mesefaluja

A különleges hangulatú, Eger melletti falu - az Éden projekt keretében-  minden évszakra tartogat egy Meseutat.

 

 

Tíz épített faházban tavasszal a lányok, fruskák történeteit ismerhettük meg, nyáron a mátkák meseútját járhatjuk be, ősszel anyákkal és banyákkal találkozhatunk, télen, a szervezők szavaival fogalmazva, pajzánkodhatunk. A palóc mesékkel tűzdelt 7 kilométeres Meseúton gyalog, vagy autóval haladva a női társaságok közösen összegyűjtik a meséket, elolvassák, értelmezik, megbeszélik. A program kérésre bővíthető mesés foglalkozásokkal, és a helyi mesterekkel együtt kézműveskedéssel.

A falu közepén egy ház bejáratánál táblán ez áll: Gazdaház, műemlék jellegű.

 

 

A paraszti építészet jellegzetességeit tükröző épület helytörténeti kiállításnak ad otthont. A vendégszeretetet mi sem bizonyítja jobban, mint Kónya Lajosné, Ida néni csodálatos besztercei szilvalekváros kemencébe sült buktái és kakaós csigái,

 

 

valamint az 51 fokos szilvapálinka. Valamikor 44 ezer szilvafa volt a faluban, az idők folyamán kipusztultak, elöregedtek, ezeket most újra telepíti a helyi értékeket őrző lakosság. Ida néni kedves történetéből megtudtuk, hogy a noszvaji asszonyok hátyi kosárban szüretelték a bőven termő gyümölcsöket, a szilvát, körtét, birsalmát, és az aszalvány készítőket szuszinkásoknak nevezték.

 

 

A matyórózsák földjén

Eger térségében, Mezőkövesden is használatosak a csak itt emlegetett szavak és mondások. „Had korogjon, csak ragyogjon”, vagyis lehet éhes valaki, ha szép az öltözéke, akkor nincs különbség gazdag és szegény ember között. A Matyóföld szívének Hadas városrésze őrzi a népi hagyományokat, és a kismesterségeket a skanzen jellegű, régi szerkezetben épült nádtetős parasztházakban.

 

 

A mézeskalácsos, bútorfestő, kéziszövő, fazekas mesterek mellett legismertebb a hímzés tudománya. Számos változatáról mesél nekünk a Népművészek Házában a Matyó Népművészeti Egyesület művészeti vezetője, Zeleiné Pap Bernadett. Miközben próbálkoztunk a hímzés öltéseivel,

 

 

 

 

megcsodáltuk „élőben” a viseleteket a beöltözött kollégáinkon. A színpompás ruházatról, a lityáról, a kontytokról, fejkendőről, a Hungaricumnak nyilvánított motívumok mai felhasználásáról, valamint a hagyományőrző egyesület munkájáról bővebben hamarosan olvashat az érdeklődő a Divat menüben.

 

Százszorszép az út mentén

A megye számos fejlődő, a népességet megtartó faluval, kisvárossal büszkélkedhet, ilyen Eger és Füzesabony között Maklár is. Hazafelé betértünk az út melletti patinás nevű Stühmer cég üzeme melletti cukrászdájába.

 

 

Ki ne ismerné gyerekkorából a jellegzetes mintájú, míves dobozba csomagolt Százszorszép desszertet, a Korfu és a Melódia szeletet, no, meg az Aranydesszertet? A boltban mindez modernizált, korszerű megjelenésben újra kapható.

 

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán