Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Ahogyan a Dunakanyar településeiről általában, Vácról is elmondható, hogy évezredek óta lakott terület, hiszen a természet nem csak gyönyörű itt, hanem élhető környezetet biztosított őseinknek. A ma 34 ezer fős lakosú város ezer éves írott történettel is büszkélkedik, hiszen 1074-ben Watzenburg néven említi az alsó-szászországi Yburg város évkönyve, egy évvel később pedig a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében röviden csak Wac civitas szerepel. Más forrás egy remetéről tesz említést, megint más egy szláv szóból véli eredni az elnevezést.

A történelmi és műemléki látnivalókról sokszor esett már szó, most nézzünk körül a turisták által még kevésbé ismert újabb, izgalmas létesítmények és érdekességek tájékán. A város vezetése ugyanis az idei Petőfi nyomában és a Mária Terézia 305 rendezvénysorozatok mellett hangsúlyossá kíván tenni a kirándulók számára olyan helyszíneket is, amelyek a közelmúltban újultak meg - tudtuk meg Matkovich Ilona polgármestertől.

Bajnok elődök nyomdokain

A Duna bal partján hosszan elnyúló város hagyományos víziváros, melyben jelentős szerepet kapott mindig a vízisport. Tavaly egymilliárd forintos beruházással megépült a versenysportot és az utánpótlást, valamint a vízitúrázókat is egyaránt szolgáló új csónakház, ezzel a város a Duna-part e szakaszán egy régi adósságát törlesztette. A helyi és környékbeli igények kielégítésére egy használaton kívüli területet minőségi sportélettel töltötték meg.

Lényeges pozitívum Vác turizmusának szempontjából a vízi megállóhely kialakítása, mivel idáig a turisztikai útvonal a Kis-Duna szakaszára koncentrálódott, azonban a megálló létesülésével immár a Nagy-Duna szakasz is bekapcsolódhat a vízi turizmus változatos világába.

A Duna-parti város azonban nem most kezdett el foglalkozni a különböző vízi, illetve az evezős sportágakkal, mert ennek már több generáció óta óriási hagyományai vannak. Ahhoz, hogy a vízisport fejlődni tudjon, megfelelő sportinfrastruktúrára van szükség, mert csónakház, edzőtermek és edzéshelyek nélkül sportsikerek nem képzelhetők el. A kiemelkedő nemzetközi eredményeket elért Gyulai Zsolt és Kammerer Zoltán olimpiai és világbajnoki érmeire épülhet az új vízisport központ szellemisége, amely nem csak Vácnak, hanem a környékbeli települések gyerekeinek is rendszeres sportolási bázist biztosít. A korszerű intézmény a kajak-kenu szakosztályok tagjai számára is jobb felkészülési lehetőséget teremt.

Gombóc Artúr a világon legjobban a csokoládét szerette.

A Munkácsy - díjas érdemes művész, Sajdik Ferenc, Budapest díszpolgára. Vác legszebb barokk terén, a Pannónia Házban

tavaly nyílt meg a grafikus, karikaturista páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesefigurái, girbe-gurba házai, hósapkás, piros tetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeken szórakozva nőtt fel több generáció.  A képeken a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász egy-egy pillanatai csalnak mosolyt a kiállítás látogatói arcára. Nemcsak a rajzai, hanem hosszú életének bölcs idézetei is helyek kaptak a falakon, melyek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.

A földszinten sorakoznak a jellegzetes Sajdik-karikatúrák. Utánozhatatlan stílusú, könnyed vonalakkal megrajzolt és sajátosan színezett állatfigurái, elképzelt élethelyzetei mellett váci utcarészletek, jelenetek és a város történelmi eseményei jelennek meg Sajdik-köntösbe csomagolva.

A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője maholnap 91 éves. A patinás, több mint 300 éves épületben, négy teremben méltó kapott helyet a művész közel 150 eredeti alkotásából álló gyűjtemény.

A váci főtér keleti házsorában áll a Pannónia Ház néven ismert emeletes, klasszicizáló barokk épület. Változatos funkciója volt az eltelt évszázadok során, működött már kocsmaként, fogadóként, kereskedőházként, színházként, moziként is. A reformkorban, az akkori Aranyszarvas Vendéglőben vándorszínészként még Petőfi Sándor is megfordult.

Az épületben kapott helyet az öntöttvas gyűjtemény. A vaskohászat ipari emlékei, németországi, csehországi, ausztriai, oroszországi és magyarországi öntvények egyaránt találhatók az anyagban.

Mesélnek a miniszobrok

Ha egy Keresd meg a Kodolko szobrokat! játékot találnának ki a váciak a turisták számára, biztos sokan indulnának el város újdonsága, a három miniszobor felkutatására.

Mi is megnéztük őket: a Mária Terézia szobra a Kőkapunál, más néven diadalívnél, az Anyám tyúkja szobor a vasútállomáson és a Csúzli szobor a Pannónia Ház előtt, mely Sajdik Ferenc gyűjteményére utal.

Az Ungváron született 44 éves művész, Kodolko Mihály néhány éve áttelepült Magyarországra és sorra készíti az apró szobrocskáit. A sajátos humorú és egyedi stílusú miniszobrok nem csak Budapesten bukkannak fel újabb és újabb helyszíneken, hanem vidéki városokban is már megjelentek, és egyértelműen a turisztikai látnivalók sorát gazdagítják Veszprémben, Tihanyban és Vácon is.

A hazai Kodolko rajongók, és külföldi turisták is az érdekes színfoltokat mindenhol fotózzák, szelfiket készítenek, és találgatják, hogy miért kerültek ki ezek az alkotások pont oda, ahol állnak. Természetesen különféle elemzések is megjelennek a szobrokról: sokan a testtartásukból, vagy a környezetükből próbálják meg kikövetkeztetni, mit jelentenek, mit sugallnak. A rajongók és (még) nem rajongók látogassák meg, és fejtsék meg a váci miniszobrok történetét!