Bányák, üveggyár helyett előtérben a kultúra és a sport - Ajkán jártunk

Bányák, üveggyár helyett előtérben a kultúra és a sport - Ajkán jártunk

Bányák, üveggyár helyett előtérben a kultúra és a sport - Ajkán jártunk

 

Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A város a 8-as főút mentén, Veszprémtől 30 km-re nyugatra, a Balatontól 40 km-re északra, a Dunántúli-középhegységben fekszik. A település kilenc község összeolvadásából jött létre: Ajkarendek, Bakonygyepes, Ajka, Bódé, Tósok, Berénd, Csinger, Csékút és Padrag. A városrészek neveit ma is így említi a lakosság.

 

 

A középkor után következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fellendülést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csinger völgyben. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, és a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat és a kitermelést Puzdor Gyula, a terület birtokosa 1869-ben kezdte meg, Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban pedig megalapította az üveggyárat. Közel százötven évig ez a két jelentős iparág határozta meg Ajka városának és lakosságának az életét, egészen 2004-ig, amikor befejeződött a bányászat, és az üveggyár is bezárt 2020-ban.

 

 

A múlt elmúlt, más idők jöttek

A hatvanas években több üzem épült a városban, és egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán.

A 70-es években megkezdődött a belváros kialakítása. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig a városközpont meghatározó épületei. A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de elindult új üzemek létesítése és a gazdasági szerkezetváltást. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek köszönhetően a város ipari parkjában rendre jelennek meg új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a belváros felújítását és átépítését irányozta elő. Ajka ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik, jelenleg a 26600 lakosával Veszprém megye 3. legnagyobb városa.

  

 

A polgármesteri hivatalban a tervekről is hallottunk

Ajka polgármestere 2002 óta, 22 éve folyamatosan Schwartz Béla. Ez önmagában is rekord, de ahogy a polgármester beszél szeretett városáról, nem is csodáljuk, hogy 4 évente megválasztja a lakosság. A település múltjáról sokat tudó városvezető egy hivatásost is kenterbeverő kiselőadást tartott nekünk a nyolcvanas évek alumínium iparát kiszolgáló ajkai bauxit-, barnaszén- és mangán-bányák fénykoráról és a korszak végéről.

  

 

A másik nagy munkáltató, az Ajkai Üveggyár bezárása utáni űrt az új városfejlesztési tervek megvalósításával töltötték ki: látványos sportberuházásokba kezdtek, ilyenek többek között az uszoda felújítása és egy olyan jégcsarnok építése, amelyet nagyobb városok is megirigyelhetnek.

A sportturizmus virágzik, 2024-ben 36 sportegyesület működik az utánpótlás nevelés fontos célkitűzéseivel. Az ’Európa Sportrégió’ pályázattal fejlesztik a kosár- és kézilabda csarnokot, a lőteret, az úszósportot, a jégkorong sportot, amelyekben jelentős eredményekkel és versenyzőkkel rendelkeznek nemzetközi szinten is.

 

 

A kerékpárosbarát fejlesztések keretében Ajka-Tósokberénd közötti szakaszon folytatódik a kerékpárút építése, optimális nyomvonalakat alakítanak ki és a belvárosban kerékpáros létesítmények épülnek.

Az ajkai lakosság és az ide látogatók körében legkedveltebb városi közterületen, a Városligetben zöldterület és játszótér fejlesztése, futópálya, vizesblokk kialakítása fejeződik be. Ezen a területen található a Kristályfürdő, Kemping és Fedett Uszoda, valamint a Csónakázó-tó.

 

 

A szép, ligetes rész, üdítő színfoltja az iparvárosnak, ahol május 1-én avatják fel az új szabadtéri rendezvényteret.

 

A város másik erőssége a kultúra

A Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár szép épülete a gondozott, parkos Templom dombon áll,

 

 

ahol színházi előadások, zenés darabok igen népszerűek, vendégként érkezik idén nyáron Kepes András, lesz egy Cseh Tamás est és a Dumaszínház is eljön szórakoztatni a közönséget- említi a polgármester.

  

 

Ajka négy múzeumát a Csingervölgy Nonprofit Kft felügyeli; a cég vezetője, Varga Andrea kísér végig bennünket a kulturális létesítményeken. Az evangélikus templom felújított épületszárnya ad otthont a helyi régészeti feltárások leleteinek, a közel 600 darab néprajzi gyűjteménynek, a várostörténeti teremnek, Borsos Miklós szobrász

 

 

és Fekete István író hagyatékainak, a város ipartörténeti gyűjteményének és Molnár Gábor tudós-író emlékszobája is sok érdekességet rejt.

 

Újranyitott az ajkai Kristály Múzeum

A magas színvonalú, kreatív, üvegipari termékeket – mely a város jelképe is volt évtizedeken keresztül -méltóképpen megőrizték, és a gyár melletti épületben 2023 októberétől újra bemutatják. A múzeum megvásárlásával évtizedes álma vált valóra Ajka város vezetésének.

  

 

Az Ajka Kristály egy százharminc éve működő, és többszáz éves üvegipari hagyományra épülő magyar kristályüveg manufaktúra és márkanév. Magyarország egyik nemzetközileg is legismertebb üvegipari műhelye, illetve a Magyar Értéktárban szereplő kiemelkedő nemzeti érték -ami a hungarikum megjelölés ’előszobája’.

 

 

A mai cég elődjét Neumann Bernát alapította 1878-ban a bakonyi üvegfúvó hagyományra alapozva. Neumann bajor és szász mesterek segítségével futtatta fel gyárát, ami főként háztartási üvegárut, később csiszolt ólomkristály luxus termékeket gyártott. A két világháborút is átvészelt üzemet 1948-ban államosították, a rendszerváltáskor privatizálták, majd a kétezres nehéz gazdasági éveket követően a tulajdonos 2020-ban bezárta.

 

 

 

Működése alatt és a fénykorában a gyártott termékek mindegyike egyes világhírű luxusmárkák számára készült, és a kézi készítésű, szájfúvott kristályiparban elérhető legmagasabb minőséget képviselte.

 

 

A múzeumban Baccarat, Bulgari, Bentley, Cristal De Paris, Christofle, Christian Dior, Daum, Fabergé, Hennessy, Edinburgh Crystal, Polo Ralph Lauren, és más márkákat láthat a közönség.

 

 

A vitrinekben a nyolcvanas években több üzlettel is rendelkező gyár termékei, pl. viszkis, koktélos, boros, pezsgős, pálinkás talpas poharak, amelynek Ajka Kristály nagy mestere volt. A lakásdekorációk: tálak, vázák, dobozok, szobrok, parfümös üvegek, tojások, hamutartók, karácsonyi díszek, gyertyatartók is kelendők voltak.

  

 

Manapság a tárgyak már csak a Ajka Crystal webáruházban, dollárért kaphatók, limitált példányszámban.

 

A Csinger völgy kincsei

A városon kívül, a Csingervölgy Parkerdejében találhatjuk a Bányászati Múzeumot, amely eredeti formában megőrzött gépházzal, aknaházzal, kovácsműhellyel, kiállítótermekkel, földalatti tárolókkal hazánk első szabadtéri technikatörténeti emlékhelye. Az épületegyüttes 2010 szeptemberétől megújult, interaktív európai szintű bemutatóhellyé vált.

 

 

Ajka gazdag ipari műemlékekben, szellemi örökségekben, így folyamatosan sor kerül a régi műtárgyak renoválására, kiszolgáló építmények létrehozására és eszközbeszerzésre. A Csingervölgyben található a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa régiós fejlesztéseinek részeként, a 300 milliós támogatásból megújult Kripton-ház és Multikulturális Élményközpont.

  

 

A világ első kriptongyárát a város vezetése a megnyert támogatás felhasználásával felújította és a mai kor igényei szerint üzemelteti.

 

 

Az épületben kétezer négyzetméteren kortárs művészeti-, nemzetközi fémszobrász kiállítások, fiatal dizájnerek bemutatkozása, workshopok, alkotótáborok, kulturális és művészeti rendezvények, tudományos és szakmai szimpóziumok várják a látogatókat.

 

 

Nem mindennapi építményt, a Bakony első Olvasókabinját adták át a Parkerdő területén, a bányászati múzeum szomszédságában.

 

 

Az erdő mélyén, a különös objektumban egyszerű fekvőhelyeket is kialakítottak, másfél emelet magasságban pedig könyvespolcok sorakoznak egymás mellett. A kunyhó egyszerre jelent kikapcsolódást a természet sűrűjében, valamint kínálja az elmerülést a könyvek izgalmas világában. A projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatóinak és diákjainak az ötletei alapján valósult meg.

  

 

Látogatásunk utolsó állomása a Retro Caffe, ahol Fekete Istvánról elnevezett rétessel koronáztuk meg a napot.

  

 

A Koppányi aga testamentuma, a Zsellérek, a Vuk, a Tüskevár regények írója fiatal korában Ajkára költözött feleségével. Állást kapott vezető gazdatisztként a holland származású, disznókereskedőből lett földbirtokos, Nirnsee Pál birtokán, két gyermeke is itt született.

 

2024-04-02« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk