"Királyi" kirándulások Svédországban

"Királyi" kirándulások Svédországban

"Királyi" kirándulások Svédországban

 

 

Aki egyszer ellátogat ebbe a nyugodt, mégis nyüzsgő, kulturális és kulináris élményekben gazdag országba - amely szépséges királykisasszonyokkal, élhető infrastruktúrával, liberalizmussal és érezhető emberséggel büszkélkedhet – bizonyára örökre beleszeret Stockholmba és a Magyarországnál ötször nagyobb kiterjedésű országba.

Más persze, ha turistaként érkezünk néhány napra, ha egy hónapra megyünk rokonlátogatásra (ilyenkor már belelát az ember a hétköznapokba) megint más, ha 2-4 évre költözik ki hivatalos okokból, és akkor is, ha úgy dönt, emigrál. Minden esetben más számít fontosnak, és eltérő körülményekhez kell alkalmazkodni.

 

Rend és szabadság

 Ahol a tenger és a Mälaren tó összefolyik és a bájos szigeteket több tucatnyi híd köti össze, gazdag múzeumok, design galériák, elegáns éttermek, gyönyörű parkok várják a turistákat. Ami először megfogja a a magát a kapitalizmus éa s zocializmus mezsgyéjén egyensúlyozó királyságnak nevező országban az ide látogatót, az a rend és a szabadság. Ez a két fogalom nemcsak József Attilánál kapcsolódik egybe. Itt tényleg a szabadság szüli a rendet. Pontosabban: rendet szül és csak nagyon ritkán anarchiát...

A rend abban nyilvánul meg, ( illetve abban is) hogy tisztaság van, a házak jól karbantartottak - és nemcsak azért, mert többszáz éve nem volt háború, hanem mert a lakásokat másképp nem vennék bérbe. Stockholmban, akárcsak az USA-ban, a nagyvárosokban a bérlakások a jellemzőek.

Minden profin, egyszerűen, logikusan működik, úgy, hogy azt még az enyhe értelmi fogyatékosok is megértsék – és ez nem gúnyolódás! Mert ők ugyanolyan jogú tagjai ennek a társadalomnak, mint az épek, vagy bármilyen más betegségben szenvedők. A bűnözés, főleg az adócsalás és a drogkereskedelem, nem megbocsátható dolgok. Ugyanakkor a börtönök olyan életnívót biztosítanak, hogy sok menekült egyenesen arra gyúr, hogy télen ott lakhasson, és még fizetést is kapjon a munkájáért.

 

 

Nem bazár, nem klub, kozmetika

Itt.2x2 az mindig 4, ami elég szokatlan egy közép-európai vagy dél-európai országból érkező számára. Az emberek mosolyognak, de ez nem jelent bizalmaskodást. Öt perc elteltével a fodrásznál nem meséli el egyik nő a másiknak a szülése intim részleteit. Azért sem tárja fel senki egy szolgáltatónál a magánügyeit, mert a fodrász csak vele foglalkozik, közben pedig nem három másik nővel cseverész, csempészárut gusztál, vagy mobilozik a férjével, hogy aznap ő menjen el a gyerekért. Ha veled foglalkoznak, más ki van zárva. Ennek persze ára is van. (Viszont kérés nélkül számlát adnak, nem úgy mint Magyarországon.) Tény, hogy a kozmetika és a fodrász nem helyettesíti a női klubokat.

Ez a szívélyes, kedves, de személytelen stílus kötelező a szomszédokkal is. Téma a liftben: időjárás - ez mindig örökzöld - és a kiskutyus hogyléte.

A lakások egy részének fürdőszobáiban nincs mosógép, a házakban van ugyanis közös mosóhelyiség, amelyet időnként bérbe vesznek a lakók. Ennek időpontját napló rögzíti, amelyet szépen, nyugodtan vezetnek.Veszekedés nincs. Mosógép, szárítógép, mosópor, öblítő, szék, asztal, tisztaság, friss levegő, napfény, virág egyes helyeken tévé van. Nem lehet rendetlenséget hagyni magunk után, mert a lakók szólnak a házvezetőségnek, aki aztán figyelmeztet. A mosás ára benne van a lakbérben, ami magas, különösen akkor, ha a belvárosról van szó.

 

A busz és a metró is mindenkié

A busz akkor jön, amikor a menetrendben ki van írva. Bliccelni nem lehet, mert a buszvezető kezeli a jegyet. A jegy ma már többnyire elektronikus kütyüvel leolvasható kártyácska, azaz a bérletek valamely formája. Középen senki nem száll fel, csak a babakocsival vagy kerekes székkel közlekedők. Nekik viszont külön hely van hagyva a busz közepén – legalább három, méghozzá olyan kényelmesen, hogy a mama a baba mellett ülhessen le.

A turistát nem csapják be – legalábbis én még nem tapasztaltam, pedig gyakran utazom Stockholmba. A reptéren mindig van kocsi a bőröndnek és ingyenes.

A fizetendő összeg annyi, amennyit mutat a blokk. Ha valaki beszáll egy reptérről induló taxiba, látja kiírva az autó oldalán, mennyiért viszik majd el. Annál többe nem kerülhet a fuvar. Borravalót nem nagyon szoktak adni és ilyenkor senki nem kiált utánunk káromkodva. A taxisofőrök nagy része nem svéd, hanem mondjuk török, etióp vagy indiai. Persze beszélnek svédül, angolul.

Itt nyugodtan sorban állnak a buszmegállókban, senki nem siet, de ha siet, akkor azt tiszteletben tarják és a metróban mindenki a mozgólépcső jobb oldalára áll.  Aki nem, arról rögtön tudják, hogy külföldi. Mindegyik metrómegállóban van lift, és mindig működik, hogy a mozgássérültek vagy a babakocsis kismamák ugyanúgy igénybe vehessék ezt a közlekedési eszközt, amelynek minden állomása egyedi művészi alkotás.

 

 

Sok külföldi él itt

Az a fajta rend és tisztaság, amit a nyolcvanas években tapasztaltam, persze ma már a múlté. Azóta milliók vándoroltak be Svédországba, és egy részük egészen más kultúrából érkezett. Természetesen hamar megtanulták, hogy ha itt akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell, de sokan érkeztek középkori állapotú afrikai országokból, vagy olyan szovjet utódállamokból, ahol otthon a fegyver, vagy a fegyveres maffiaszerű alakulatok léte természetes volt. Hát itt nem az, pedig mindenki gyakorolhatja a vallását, olyan ruhát hord, amilyet akar, templomot építhet, saját nyelvén tanulhat. Ám a bevándorlók egy részének ez a felzárkózási tempó is lassú – egyből ugyanazt az életnívót szeretnék elérni,  egyelőre korántsem akkora tudás és munkafegyelem ellenértékeként, mint amit az ”őshonos” svédek esetében tapasztalnak. Ezért is törtek ki nyáron Malmőben és más városokban utcai zavargások.

A svédek között is ellentmondásos vélemények alakultak ki arról, hogy be kell-e engedni ennyi menekültet vagy emigrálót. Sokezer az örökbe fogadott gyermek száma is. Azokat, akiket külföldön embertelen körülmények között tartják fogva vagy üldöznek, netán éhhalál vár rájuk, befogadják.

Természetesen az uniós állampolgárok is munkát vállalhatnak itt. A nyelvoktatás, a szakképzés sokba kerül a svéd államnak, viszont egy sokszínű, generációk múlva kétségkívül toleráns, és sokoldalú tudás birtokában lévő állam jövőjében bíznak ezzel. Ugyanakkor nem minden svéd család örült – vagy örül – annak például, ha egy másik kultúra képviselője érkezik a családba, de ez a fiatalok körében már inkább elfogadott.

 

Szállodák, éttermek, gasztronómia

A szállodák drágák, ezt el kell ismerni, olykor aránytalanul borsos árúak, különösen a külföldiek számára. Főleg midsommarkor, azaz Szent Iván éjjelének ünnepe közeledtén, amikor különösen sok a turista, akárcsak a Nobel-díj kiosztásakor, amire minden évben december 10-én kerül sor. Ennek ellenére állandóan nő a turisták száma, mostanában elsősorban az oroszoké, ukránoké, litvánoké, letteké, észteké, akik többnyire hajóval és busszal érkeznek, bár az Air Balticnak köszönhetően a repülőjáratok száma is megnőtt.

Mivel Moszkva még Stockholmnál is drágább, a Keletről érkező turistaáradaton nincs mit csodálkozni.

Olcsóbb szállást is találhatunk az interneten való böngészés után. A fiatalok mindenképpen vigyenek magukkal diákigazolványt! Megfizethetőbb hostelek és kiadó szobák kelletik magukat, megfizethető árakon.

Étteremben italt inni, ez is a helyi luxus közé tartozik. Az aperitifet általában otthon isszák meg a svédek, az étteremben legfeljebb egy üveg bort bontatnak ki vagy sört rendelnek. Az italok és az ételek így is sokba kerülnek az átlag magyar éttermi árakhoz képest.

 

 

Az igazi svédasztal

A kávé nemzeti ital Svédországban, a munkahelyeken hivatalosan időt szokott hagyni a munkáltató a kávészünetekre. Már a gyerekek is isznak kávét – persze nem eszpresszót, hanem gyönge, amerikai stílusút. Süteményt mindig kínálnak mellé, (a svédek mégsem elhízottak) sőt, elegáns alkalmakkor és ünnepekkor hétféle süteményt illik kínálni. Fagylaltot egész évben nassolnak, ez a szokás nem korlátozódik a nyárra.
Anélkül sem érdemes búcsút mondani Stockholmnak, hogy ne ülnénk le egy igazi smörgasbord, azaz svédasztal mellé. Érdemes megkóstolni a füstölt lazacot kapros mustáros szósszal, az IKEA-ból már jól ismert köttbullart, azaz a kis fasírtokat különféle köretekkel, a sokféle salátát, halfélét, rostos, ropogós barna kenyérkéket, meg a híres svéd vajat, ezek részei a helyi étkezési kultúrának. Az asztalon többnyire szerepel a nagy becsben tartott kapros főtt újkrumpli, a primőr főtt cékla, a főtt-sült sonka vagy báránykaraj, desszertként elengedhetetlen nyáron a friss eper, többnyire vaníliafagylalttal. Az epres torták és sütemények választéka kimeríthetetlen. A rebarbara sem hiányozhat, errefelé nagyon népszerűek a rebarbarás pie-ok. A leghíresebb svéd sütemény a zöld marcipán-bevonatos hercegnő torta. Karácsonykor a sáfrányos-mazsolás kalács nem hiányozhat az asztalról.

 

Nemzetközi és egészséges

Az italok sorát a különböző aromájú vodkák nyitják, kedvelt a fekete ribizkés, fekete bodzás, köményes, vörös áfonyás, ánizsos. A gyenge sör és a pezsgő szintén kedvelt. Bár Svédországban nem terem meg a szőlő, a svédek jelentős borimportőrök és egyre többen értenek közülük kiválóan a borokhoz. Elsősorban a francia, olasz és chilei boroknak van tekintélye, de az igazi borszakértők már meg merik inni más nemzet borát is. (Magyar bor sajnos kevés helyen kapható.)  A svédekről elterjedt hogy sokat isznak – nos, nem többet, mint a magyarok.

A svédasztalokon újabban érződik a fúziós konyha hatása: a megszokott kínálat mellett feltűnnek az olyannyira kedvelt olasz konyha egyes fogásai is. A svéd nagyvárosokban a világ szinte valamennyi nemzetének vendéglője megtalálható, nagy sajnálatunkra magyar még mutatóba se!

 

Már az iskolapadban kezdődik

A más nemzetek ételeinek megkóstolása azért is természetes, mert a gyerekek egy-egy iskolai osztályban sokféle országból érkeztek és különböző a bőrszínük. A sportra és az egészséges táplálkozásra való nevelés már otthon a családban (csak egyszer egy héten, szombaton szabad csokit enni) és az iskolapadban elkezdődik. Az iskolai étkeztetésre költhető pénz Svédországban sem sok: de amennyi szükséges, annyit beterveznek a városok az önkormányzati iskolák költségvetésébe. Jól beosztják, ami van,  a személyzetet is rendszeresen továbbképzik. Az étkezés a gyermekeknek többnyire ingyenes és gondosan kidolgozott dietétikai alapelveken nyugszik.

A megrendelő önkormányzat első dolga, hogy a megbízói szerződés mellé a vállalkozó elé teszi (az élelmezés-egészségügyi intézet iránymutatásait alapul vevő) előírásait is, a gyermekeknek kínált ebéd minőségére és mennyiségére vonatkozóan. Például, hogy ajánljanak legalább kétféle menüt, legyen vegetáriánus étel is és többféle zöldség, minden nap.

 

 

Tányérmodell igen, édesség nem

Az is előirás, hogy a hús, a szárnyas és a hal egyenlő arányban, havonta 4-4 alkalommal szerepeljen a menüben (nem számítva a darálthúsból, vagy hasonlóból készülteket), és hogy a tányérra kerülő ételnek fele legyen zöldség, negyede szénhidrát és negyede fehérje (ez az ún. talrikmodellen  -tányérmodell, ez egy szimpla svéd módszer az egészséges étkezés érdekében. Részletesen szól az útmutató arról is, hogy a saláta-asztalon (mely kötelező tartozéka az ebédidőnek, s ott látható minden étteremben is), mit, s milyen mennyiségben kínáljanak. Legalább 7-8 féle friss, darabolt, lereszelt zöldséget kell kitenni - közte 2-3 féle C-vitaminban gazdag, 3-4 rostos, és 1-2 gyümölcsféle legyen -, hogy minden gyerek elfogyaszthasson legalább egy-két maréknyit, melyet maga válogathat. (A saláta vajas kenyérrel, utána tej, biztos pont, főleg, ha valami 'äcklig mat' undorító kaja van...) Sütemény vagy más haszontalanság kizárt - kivétel csak a palacsinta, mely a csütörtöki levest kíséri.

 

Az iskolai szakács lehet thai és perui is

A fehér káposzta, cékla, sárgarépa, paradicsom, uborka, paprika, jégretek, kukorica, búzacsíra, olivabogyó, jégsaláta, alma, narancs, salátadinnye egyveleget napraforgómag, szezámmag, lenmag szokta kiegészíteni – ezzel is megszórják a salátát - és 1-2 házilag kevert joghurtos öntet is ott áll az asztalon.

Ehhez barna kemény svéd kenyér (knäckebröd) kemény, ropogós vagy lágy kenyér (általában barna), vaj, s gyakran sajt is jár. Italként tej és csapvíz, amelybe citrom vagy uborkakarikát, almahéjat is dobnak. A svéd joghurt mellett ott szokott lenni tálacskákban a müzli és a zabpehely is. Akit részletesebben is érdekel a téma, nézzen utána a www.sved.nolblog.hu honlapon.
.Előfordul, hogy thai vagy perui származású szakácsot is alkalmaznak, vagy fél éven át 'téma'-napot iktatnak be, amikor a hét egy napján más-más nemzet ételét kínálják. Fél évre előre minden diák megkapja a menüt, az ott van az iskola honlapján is, megtekinthető a szülők számára.

Írta: Dr. Elek Lenke                                                     - 27. 10. 2013 -

Fotó:Vy över Skeppsbron, Stockholm. Foto: Ola Ericson/imagebank.sweden.se, Tomas Utsi/Naturfoto,Tomas Utsi/imagebank.sweden.se, sydpol.com/skane.com,Ola Ericson/imagebank.sweden.se

 

 


Größere Kartenansicht

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

 

 

2013-10-27« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk