Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

A leghíresebb svéd, akit minden évben megünnepelnek


A Nobel-díjátadás titkai

Alfred Nobel életét számos rejtély és félreértés övezi. Zseni volt és világpolgár, aki úgy utazgatott a világon, mintha a XXI. században élne. Nobel nem is tehetett volna jobbat, minthogy díjat alapít, amire úgy látszik, égető szükség is volt: addig a tudományos szenzációkat soha nem övezte akkora elismerés. Tegyük hozzá: az évtizedek múlásával a  Nobel-díj értéke, rangja,  egyre nő. A tudományos pálya Oscarjának is nevezhetnénk ezt az elismerést, ha nem lenne szentségtörés. Tehetnénk ezt azért is, mert Nobeltől tényleg nem állt messze semmiféle szentségtörés…

Amikor leszállunk a stokholmi repülőtéren, a várostól 40 kilométerre lévő Arlandán, a falakon a leghíresebb svédek fotói néznek velünk szembe – köztük a királyi család, az ABBA együttes és persze a tudós-feltaláló is. December elején mindig erős turistavonzereje van a díjátadónak, belföldi és külföldi látogatók tízezrei zarándokolnak Stockholmba, járják a várost és vásárolják a rengeteg, a díjra és a királyi családra utaló szuvenírt.

 

Luca-napkor adják át

A Nobel-díjat minden évben december 10-én osztják ki, (ezen a napon halt meg a tudós-feltaláló). Ez egyben dupla ünnep is, hiszen Luca napjára esik, márpedig a fény (Lucia) napja egyike a legrégibb hagyományú svédországi ünnepeknek. Ilyenkor a szép szőke (és újabban persze tejeskávé színű és fekete bőrű, szemű) svéd leányok, fejükön gyertyakoszorúval, fehér angyal-tündér ruhában énekelnek, az iskolákban és más rendezvényeken is, és egyebek között így köszöntik a leendő kitüntetetteket.

A világ legrangosabb tudományos, irodalmi és közgazdasági elismerése (beleértve az Oslóban átadandó Béke-díjat), a Nobel-díj, amelynek múzeuma - furcsa módon elég későn - 2001-ben nyílt meg a Gamla Stanban, azaz az óvárosban, az első díjátadás után száz évvel. A hajdani tőzsdepalota - amely egyben a Svéd Tudományos Akadémia otthona is – a döntés színhelye, a díjátadó és a vacsora (erről később) másutt van.



Otthon volt, szerte a világban

Az 1833-ban született Nobel (eredetileg Nobelius névre hallgatott. Édesapja mérnök volt, és a családban szinte mindenki tanult embernek számított. Később átköltöztek Szentpétervárra, amely akkortájt csillogó, nagyvilági metropolis volt. A három fiút, bár a mai fogalmaink szerint nagyon szerény körülmények között éltek, kiváló professzorok tanították, oroszul, franciául, angolul és németül beszéltek a svéd mellett.

Alfred különösen fogékony volt a kémiai tanulmányok iránt, köszönhetően tehetségének és kiváló tanárainak, Élete kalandos volt és magányos, szerelmi kalandjai olykor sikertelenek, de  355 bejegyzett találmánya és a világ 20 országában alapított több mint 90 gyára olyan teljesítmény, amelyet azóta se tudott senki túlszárnyalni. Képzeljük mindezt el úgy, hogy mai fogalmaink szerint még kezdetleges volt a közlekedés, a távközlés… Ettől függetlenül Európa különböző nagyvárosaiban érezte otthon magát – szó szerint – hiszen berendezett lakások és laboratóriumok várták, Párizstól San Remo-ig, és természetesen szülőhazájában is. Bár Svédországban és Oroszországban gyerekeskedett, nem nagyon szerette a hideg éghajlatot, és honvágya ellenére inkább délen alkotott.

 

Nem lelkiismeretfurdalás vezette

Nobellel kapcsolatban a legközkeletűbb félreértés, hogy lelkiismeretfurdalásból vagy bűntudatból alapította végrendeletében a feltaláló a díjat. Leghíresebb találmányát, a dinamitot a bányarobbantásoktól kezdve számos más, építészeti és ipari helyszínen használták. Ő sem elsősorban katonai célokra szánta, arról nem is beszélve, hogy a többi bejegyzett szabadalma közül számosnak ma is élvezhetjük az utólagos, közvetett hasznát.

A díj érdekessége, hogy nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismeréséért kapják a tudósok, hanem konkrét eredményekért, kutatásokért, és csak életükben ítélik nekik oda. Ezt a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írják. A tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor - mert ma már hosszú „sorokban állnak” a Nobel-díjért – pedig megérdemelték volna. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat, mint az idén is. A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek.


 

Büszkék vagyunk a magyar származásúakra

Ha a Gamla Stanban járunk, mindenképp látogassunk el a múzeumba, amely nem túl nagy, de nagyon érdekes. Nem Nobel a főszereplője, bár természetesen számos fotó és tárgy emlékeztet rá, hanem a kitüntetettek.

A világ sok országából érkező látogatók természetesen először honfitársaik nevére   kattintanak az érintőképernyős monitorokon. Ha felnéznek a patinás épület plafonjára, folyamatosan érkeznek - egy végtelenített szalagon - a kitüntettek fényképei, több mint 800 nagyszerű elme fotója. Mindenki a saját nemzetének fiait, a számukra oly ismerős neveket keresi. Nincs ez másképp a magyarokkal sem.

 

Lépj be a Nobel-díjasok világába!

A több száz éve Stockholm központjában álló épület külső patinája belül egyesül a legmodernebb technikával és múzeumpedagógiai felfogással. Sok az iskoláscsoport: szinte minden nap érkeznek ide diákok nemcsak Stockholmból, de az ország távolabbi vidékeiről és más skandináv államokból is. Kreatív sarkok várják itt külön a gyerekeket, vetítőtermek vagy éppen időszakos kiállítások nyújtanak érdekes szórakozást a kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt.

A múzeumban mindig több időszakos kiállítás is látható. Az egyik legérdekesebb ezek között a Nobel Béke-díjasokat bemutató. Ezt a díjat nemcsak azok kapják meg, akik a fegyverkezés ellen harcoltak, hanem akik felemelték a szavukat a szegregáció vagy az erőszak ellen, sokat tettek az emberért, a humanitárius célokért, a nyomorgó fekete kontinensen élőkért, a nemzetközi konfliktusok elsimításáért.

Minden svéd múzeum (és más közintézmény) alapelve, hogy senki nem kerülhet hátrányba azért, mert nehezen mozog. Az akadálymentesítés ugyanúgy megoldott, mint amilyen kényelmes a hely a kisbabával érkezőknek. A gyorsabban fáradók kis hordozható székekre ülhetnek. A múzeumshop, a butik (amely mentes a giccsek özönétől) önmagában is élményt nyújt – szinte senki nem távozik innen üres kézzel.

 

Milyen egy stockholmi kávézó, ha bécsi?

Érdekesség, hogy a bisztrót a bécsi Café Museum mintájára rendezték be. Kár hogy nem említik a budapesti kávéházakat mert hiszen mi tudjuk, hogy legalább olyan kreatív miliőt teremtettek az alkotáshoz, mint a párizsi vagy a bécsi cafék. A szecessziós stílusú bécsi kávéház tervezője Adolf Loos volt. Az ő általa megálmodott könnyed székek mintájára gyártottak azokat az ülőalkalmatosságokat is, amelyeken a vendégek a múzeum kávézójában ülnek, aljukon a Nobel-díjasok nevével. Ez a sajátosan svéd fricska a maga fanyar humorával oldja a megilletődést, és közelebb visz a zsenik világához…


 


A titkos menüt sztárséfek találják ki

A múzeumban megtekinthetők azok a tányérok, poharak és evőeszközök is, amelyekkel az ünnepi vacsorán megterítik az asztalt. A porcelánok és evőeszközök másolatai számos helyen megvásárolhatók Stockholmban. A díszvacsora menüjének előkészületei egy évig folynak. Szinte már akkor elkezdődnek, amikor az előző évi díjazottak leteszik a tányérjuk mellé a desszertvillát. A menü közös munka eredménye, az Év Szakácsa szervezet díjazottjai és a vacsorának helyt adó Városháza séfjei közösen ötlik ki a fogásokat, amelyet együtt is készítenek el. Ezen a napon tehát Svédország leghíresebb szakácsai egész egyszerű feladatokat is ellátnak, például petrezselymet aprítanak. De mindezt csak aztán, hogy a próbaevés lezajlott: a Nobel-díj bizottság tagjai előbb megkóstolják a javasolt elő- és fő ételeket és a desszertet.

 

Legyen divatos, rafinált és svéd

Alapvető feltétel, hogy a menüben szerepeljenek a tipikus svéd alapanyagok és ízek, ugyanakkor legyen divatos, rafinált, más, mint a tavalyi, és vegye figyelembe a díjazott egyéni igényét. (például cukorbetegeknek is jó vagy vegetáriánus). Csak amikor a meghívottak az asztalhoz ülnek, akkor derül ki, mik lesznek a fogások.

Az étkészlet minden évben ugyanaz, a legpatinásabb svéd porcelán és üveggyártó cégek egyedi tervezésű darabjai kerülnek az asztalra, az uralkodó színek az arany, a fehér, a zöld és egy kis kék – utalva az ország természeti kincseire, az erdőkre, a tengerre.


 

Tükör által, világosan

Az ételeket természetesen szigorú protokoll szerint tálalják, tükör módszerrel, azaz a szemben ülők mindig egyszerre emelhetik le az ezüstfedőt a fogásokról. Az ültetési rend szerint mindegyik Nobel-díjas mellett a királyi család egy-egy tagja ül, de az is számít adott esetben, hogy a díjazott mellé olyan királyi családtagot ültessenek, akivel értik egymás nyelvét és talán még érdemi beszélgetést is tudnak folytatni a világ egyik legszigorúbb protokolláris eseményén…

Írta: Dr. Elek Lenke

Fotó: Copyright © The Nobel Museum



Größere Kartenansicht

---------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

Vissza » Svédcsavar

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits