Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Svájc: Farsang a javából! Húshagyókedd fúvósokkal és maskarásokkal.

 

       

 

Február közepétől a farsang idején Fritschi testvér, Rabadan király és a karnevál hercege viszik a prímet Svájcban. Luzernben, Solothurnban és Bellinzonában a farsangi időszak idén február 16-tól 21-ig tart, Svájc sok más vidékén azonban a hamvazószerdával korántsem érnek véget a mulatságok. Február végéig változatos jelmezekbe bújt fúvós zenekarok (Guggenmusik) és hagyományos jelmezes csoportok vonulnak végig Biel, Bern, Zürich és Basel utcáin. Hangos zenéjükkel nagy lármát csapnak, így igyekeznek elűzni a telet.

A 2012. február 16. és 21. között megrendezésre kerülő és egész Luzernt lázban tartó farsangi mulatság központi figurája Fritschi testvér (Bruder Fritschi), aki Luzern legnagyobb és legrégebbi céhének, az 1400 körül alapított Sáfrány-céhnek a képzeletbeli vezetője. A farsangi mulatozás a hamvazószerdát megelőző ún. kövércsütörtökön, hajnali 5 órakor kezdődik. A Vierwaldstätti-tavon csónakázva megérkezik Luzernbe Fritschi testvér, és amint partra szállt, a fúvósok és a farsangi ünneplő sereg az „ősrobbanás”-ra emlékeztető hangokkal jelzi a farsang kezdetét.

A luzerni farsang jellegzetes résztvevői az ún. guuggemusig-zenészek, a jelmezbe és álarcba öltözött vagy kifestett, rézfúvósokból és dobosokból álló csoportok, akik lendületes zenéjükkel biztosítják az ünnep alaphangulatát. A farsang egyik legemlékezetesebb eseménye a „szörnyek felvonulása” (Monstercorso) a tavon átívelő hídon és az a farsangi mulatság központi helyszínéül szolgáló óvároson át.

Solothurnban (Jura és Drei-Seen-Land térség), Európa egyik legszebb barokk városában idén február 16. és 22. között ünneplik a farsangot. A kövércsütörtöki program konfetticsatával tarkított gyermekfelvonulással (Chesslete) kezdődik. Ezt követően vasárnap és kedden kerül sor a városon keresztül haladó nagy karneváli felvonulásokra. A vigadalom hamvazószerdán a böögg (a telet szimbolizáló hóember figura) elégetésével zárul.

Tessin kanton fővárosában, Bellinzonában a karnevál csütörtökön, február 16-án kezdődik római hagyományok szerint, a város kulcsának Rabadan király (König Rabadan) számára történő átadásával. A február 21-ig tartó ünnepi programok ezzel kezdetüket veszik. Tessinben a „carnevale“ megtartása korábban társadalmi jelentést is hordozott: a gazdagok ily módon voltak kötelesek gondoskodni arról, hogy a szegények a hosszú böjti idő előtt még ehessenek egy jót.

Akik hamvazószerda után is szeretnének tovább farsangolni, Svájcban bőven találnak erre alkalmat. A nyugat-svájci Bielerben például a farsang február 22-én kezdődik az óvárosban megrendezésre kerülő „charivari“-val, amelynek során a guuggenmusiken-zenészek egyedi megvilágítással és lámpásokkal körülvéve versengenek egymással. Ezt követően a vártéren trónjára ültetik a karnevál hercegét (Prinz Karneval), és Bieler polgármestere öt napra átadja a város kulcsait az udvari bolondok hercegének. A ceremónia végül a jelmezes-álarcos zenészek koncertjével zárul. A február 26-ig tartó hagyományos farsangi programok részét képezik a szabadtéri koncertek, a karneváli felvonulás, a nagy forgalmú farsangi ivók és a farsangi csoportok (clique-ek) sátrai, kocsijai is.

1982 óta a hamvazószerdát követő minden csütörtökön este 20 órakor a Käfigturmnál (az egykori városkapu fennmaradt tornya) megkezdődik Bernben a farsang: a már a középkor óta a város farsangi „kellékévé“ vált farsangi medve kiszabadításra kerül, és idén február 23. és 25. között, egészen vasárnap reggelig táncoltatja Bern lakóit és vendégeit.

Zürichben idén február 24. és 26. között a ZüriCarneval teremt igazi farsangi hangulatot. A zürichi karneválon hagyományos guggenmusiken zenélés, szörnyálarcos koncertek és jazzelőadások kínálnak változatos szórakozást. A program fénypontja a nagy utcai mulatság, amelyen rikító színű csillogó dekorációk, őrült jelmezek és vidám zene várja a vendégeket.

Az idén február 27. és 29. között megrendezésre kerülő baseli farsang Svájc legnagyobb farsangi népünnepélye. A hamvazószerdát követő hétfőn, pontban hajnali 4-kor az egész városban kialusznak a fények, és a hagyományos baseli reggeli zenebonával megkezdődik az „év három legszebb napja“. Fényt csak a saját zenéjüket előadó különböző farsangi csoportok, az ún. clique-ek papírlámpásai adnak, amelyek több mint három méter magasak is lehetnek. A felvonulók hordozzák, illetve kocsin gurítják lámpásaikat.

Amikor az óra elüti a négyet, az egyedi jelmezbe öltözött és legtöbbször a fejükön is lámpásokat viselő clique-ek elindulnak, és zenélve vonulnak végig a város koromsötét utcáin. Mindeközben lehetőség nyílik a hagyományos farsangi ételek, mint például a lisztleves (Mehlsuppe) és a hagymás lepény (Zwiebelwähe) vagy a sajtos pite (Käsewähe). megkóstolására is. A baseli farsang évente több mint 10 ezer résztvevővel (nézők nélkül) dicsekedhet.

További információk: www.MySwitzerland.com

Fotó: MySwitzerland.com

 

 

 

 



Vissza » Svájc

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits