Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Saját Flickr Galéria

„Nekem a Balaton a Riviéra…”

 

 

            A szeptember 6-9 között 27. alkalommal sorra kerülő Budapest Borfesztiválnak hagyományos, „nulladik napi” rendezvénye a Boregyetem, amelyen a szervezők jóvoltából mindig valamilyen különleges, érdekes ismerettel gazdagodhatnak az érdeklődők. Volt év, amikor a chilei, majd a bio-borokkal, a Tokaj kereskedőház megújulásával, vagy éppen a katalán Cava különlegességekkel, az ott készülő pezsgőkkel lehetett ismerkedni.

            Idén a balatoni borvidék régiói, borai, a borászok összefogása, az ottani fajták jellegzetességei kerültek a középpontba. A MOM Kulturális központ volt hagyományosan az esemény színhelye, és a témaválasztás ismét telt házat vonzott. A kétezres évek óta egyre több figyelem kíséri ezt a területet, éppen a Figula Mihály, Garamvári Vencel, Konyári János és Légli Ottó által elnyert „Év bortermelője” kitüntető cím miatt. Ők tíz éven belül hódították el a legrangosabb hazai borászati elismerést. Azóta számos civil kezdeményezés indult el annak érdekében, hogy a hat ide tartozó régió egységesen legyen képes fellépni, kihasználva az ebben rejlő piaci lehetőséget.

            Dr. Bazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára több szálon is kötődik a Balatonhoz. Itt elhangzó előadásában ismertette: 12 év alatt 1400 hektárnyit csökkent a szőlőtermő terület. A 2016-os adat alapján 85 százalékban fehér, 15 százalékban kékszőlőt termesztenek. Zalából eltűntek a direkt termők, helyette már kékszőlőt ültettek. A Balatoni borrégió emblematikus fehérbora az olasz rizling, a vörös a Merlot, kékfrankos, Pinot noir és a Cabernet Sauvignon. A borok forgalmazása egyre nagyobb arányban Balaton régió néven történik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani borellenes kirohanásokkal szemben a bor ugyan alkohol, de egyúttal kulturális termék is. A mérsékelt fogyasztás mellett kell kiállni, hiszen segít például a kardiovaszkuláris betegségek ellen is így.

            Ifj. Laposa Bence, a Laposa Borbirtok képviseletében, valamint a közösségi együttműködés igényével megalakult Balatoni Kör elnökeként leszögezte, fontos lépés lenne a tó körüli hat különböző borvidék egységesítése. Az első lépés a BalatonBor, amelyet azonos formájú üvegben, azonos első címkével hoznak forgalomba. Az Olaszrizling zsűrizés után  kerül a palackokba, most 24 termelő kapta meg  ezt a lehetőséget, és egyúttal azt, hogy a hátoldalon feltüntethesse a nevét. A Balaton Kör barátokból alakult, emocionális együttműködés, lokális szerveződések révén. Érdekvédelmi egyesület, amely feladatának tartja, hogy a kommunikációt valós tartalommal töltse meg. Fontosnak érzik a gasztronómiai változásokat, mind alapanyagban, mind technológiában. A fejlődés már látható, például a termelői piacok nyílása révén. A céljuk, hogy a bevétel minél nagyobb része helyben maradjon. Balaton víziójuk az aktív régió, amelyben fontos szerepet kap a sportolás és a kultúra, az egész éves program. Valós eredetvédelmi kategóriák kellenének, mondta. A borgúlájuk alapja a BalatonBor, felette a hegybor, és legfelül a különleges minőségű dűlőbor helyezkedik el.

            A fehér és a vörös bor helye a régióban – volt a témája a következő kerekasztal beszélgetésnek, amelyen Konyári Borbála az Ikon pincészet, ifj. Figula Mihály (Figula pincészet) és Jásdi István a Jásdi pincészet tulajdonosa járta körül a témát.  Szóba került a rozé, amely pozitív életérzést sugároz, napjainkban még kicsit egyforma nálunk, míg a világban 20-tól akár 150 euróig is terjedhet egy üveg ára, mert készülhet magas minőségben.  Ezek nem „tiszavirág életűek” az általános hittel ellentétben, például a Laposa pincészet 2001-es rozéja sem változott hátrányára. Fontos szerepet kaphat az újító, gondolkodó séfek konyháján. A fröccskultúra pedig csakis szódával és nem ásványvízzel a valódi. Konyári Bence továbbá megjegyezte, nem újdonság a Balatonnál a vörösbor, Tihanyban mindig is ezt készítették a tó meleg áramlatai miatt. Meg kell keresni azokat a fajtákat, amelyek minőséget teremnek, és alkalmazkodók. Konyári Borbála arról beszélt, hogy a rozé lehetőség az ismerkedésre a bor világával. A tó mikroklímájában a vörösborok versenyképesek. Jásdi István a vörösborok jobb értékesítési árára hívta fel a figyelmet.

 

 

            A harmadik téma a balatoni borvidékek fajta-dilemmáit taglalta. Hajdu Edit szőlőnemesítő, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa először a fajta fogalmát tisztázta, ez a szőlő genotípusa. A pozitív alanyok szaporítása a klón. A filoxéra pusztítás óta történő oltványtelepítés során az alanynak tűrni kell a meszes talajt és a filoxérát, ehhez kell választani a fajtát, a fajtához pedig igazítani a technológiát. Dr. Podmaniczky Péter a nevével jelzett szőlőbirtok és pincészet tulajdonosa, aki vizsgamunkáját az Olaszrizlingből készítette, kiemelte az alany fontosságát, hogy mennyire tűri a szárazságot. Konyári Bence ehhez kapcsolódva, említette, hogy a Kárpát medencében nem véletlenül a legelterjedtebb fajta az Olaszrizling. Míg a világfajta a Rajnai rizling, az Olaszrizlingből sokszínű bor készíthető. Országimázs építő a bor, ebben a gasztroturizmus segít. Hajdu Edit leszögezte, az Olaszrizling különleges érték, évszázadok óta megmaradt hungarikum. A keleti népek és mi is szeretjük az illatos fajtákat, ilyen újdonság most a Szirén, és a Trilla, amelyeket a közelmúltban nemesítettek. A nagymérvű környezetszennyezés miatt a gombabetegségekkel szemben rezisztens fajták kapnak szerepet. Megemlítette Csizmazia Darab József nevét, akinek Bianka és Néró nemesítése rezisztens fajta és Kecskeméten idén 10 aranyérmet nyertek az ebből készült borok. További érdekességként elmondta, Attila hun fejedelem Európát meghódítani indulva szőlőoltványokat is hozott magával, a tudomány kimutatta, napjaink 70 világfajtájának ez az őse.

            Miközben az előadások, beszélgetések folytak, kapcsolódásként kitűnő balatoni borokat kóstolhattunk. Nem könnyű közülük kiemelni, de talán számomra a Tornai pincészet 2016-os Prémium Juhfarkja, a Laposa borbirtok 2017-es 4 Hegy Olaszrizlingje, és leginkább a Figula pincészet 2015-ös Lőcze Olaszrizlingje vitte el a „pálmát”. 

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna

Vissza » Sajtó cikkek

 



All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk