Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Saját Flickr Galéria

AVE kiállítóház: A magyarok nyilai és a pálosok

AVE kiállítóház: A magyarok nyilai és a pálosok

 

            Két kiállítás várja az érdeklődőket a budapesti Hajós utcában, az AVE kiállítóházban. Az egyik, amelynek a címe „Sokezret nyilakkal…” a X. századi, „honfoglaló” magyar íjfelszerelést mutatja be. A másik a Pálosok nyomában kamara-kiállítás, a fehér barátok balatonszemesi kolostorának ásatási emlékeit állítja ki.

            Érdekes, és hiánypótló a X. századi íjászfelszerelés bemutatása, az íj, a tokja, a nyílvesszők felsorakoztatása. A honfoglaló, portyázó magyarok legendás fegyvere volt az íj. Európában egyedülálló vándorkiállítás tekinthető meg itt, február 25-ig. Papp Attila kurátor, Sudár Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia képviseletében a Magyar Történelmi Íjász Társasággal karöltve foglalták össze az íjkészítéssel kapcsolatos kutatás eddigi eredményeit. Rekonstrukcióként elkészült az anyag, amelynek a segítségével az érdeklődő megismerheti ennek a X. században oly népszerű és félelmetes harci fegyvernek az egész előállítási folyamatát a vas megdolgozásától a kész íjig. Régészeti leletek másolatai, korabeli írások fordításai teremtik meg azt a kort, amikor a „magyarok nyilaitól ments meg Uram minket” fohász keletkezett.

            Az első helyiségben egy csontváz látható, a régészek által kibontott sírban, körülötte az ásatási szerszámok, a koponyán pedig ott a nyílvessző okozta halálos lyuk. Azután a sokfajta végű nyílvessző is megcsodálható. Mint kísérőm elmagyarázta, mindegyiknek más a feladata. Van, amelyik madárra kellett, és csak a megsebesítés volt a cél, van középen lyukas, oda gyújtott anyagot tettek és úgy lőtték ki, riadalmat okozva az égő házzal, van halálos erejű, hegyes végű. Az is kiderült, ezek nem egyszer használatos eszközök voltak, és a díszítő tollak valószínűleg a tulajdonosra utaltak. A látogatók interaktív játékok keretében ismerkedhetnek a korabeli harc és vadászat lépéseivel, kipróbálhatják, milyen lóhátról végigtekinteni a sztyeppén, milyen egy akkori lakósátor. Különleges tárlatvezetésre is van lehetőség, a feltáró régészek tartanak „Éjszaka a múzeumban” címmel zártkörű, borvacsorával egybekötött este 9-től éjfélig tartó előadásokat.


AVE kiállítóház: A magyarok nyilai és a pálosok

Pálosok nyomában

            Kamara kiállítás sorozat indult „Fehér barátok hagyatéka” címmel ugyanitt. Balatonszemesen, egy már szinte elfeledett helyszínen ásatás kezdődött 2012-ben. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársai, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a helyi önkormányzat és a Civil Régészeti Alap összefogásával kezdték meg az egykori Pálos kolostor feltárását. 1323-ból található az első Írásos említés a helyről, amely segíthetett a megtalálásában. Az egyetem régészhallgatói Dr. Végh András vezetésével végzik a kutatást. Minden évben találnak valami érdekeset, így például 2016-ban egy pálos szerzetest ábrázoló szoborfejet, idén pedig a szentély feltárása során előkerült, gótikus kisbetűkkel megfaragott alapkő, O.S.O.P. véséssel, amelynek a megfejtése még várat magára. Az alapkő megtalálásának további érdekessége, hogy alatta korabeli pénzeket, köztük egy velencei aranydukátot is leltek.

            Az időszakos és háromhavonta megújuló kiállítás megnyitóján megjelent az ásatás vezető régésze, Dr. Végh András, Csóka János pálos tartományfőnök, Simonffy Márta, Terézváros alpolgármestere, valamint Nagy Róbert Zoltán a kiállítóház képviseletében. A régész elmondta, helyi nemesek alapították az egykori kolostort, az eredeti templomra ráépítve mintegy száz évvel készült el a második, nagyobb épület. Találtak benne gyermeksírt, sok csontmaradványt összezavarva, az amatőr próbálkozások eredményeként.

            Csóka János tartományfőnök beszélt a rend történetéről. A Thébában élt remete szentről, Pálról nevezték el magukat. Boldog Özséb esztergomi kanonok hívására 1250-ben alakult remetékből az engesztelő, imádkozó közösség. Lelkipásztori munkát is végeznek a török pusztítás óta. A török időben Lengyelországba, Czestochowa pálos monostorába menekültek a barátok. A Jasna Gorának is nevezett hely ma Lengyelország kiemelt zarándokhelye, ezért érthető, hogy a magyarországi lengyel nagykövet is üdvözölte levélben a kiállítást. Jelenleg Magyarországon a rendnek 22 tagja van.

            A kiállítás 2018. február 27-ig tekinthető meg, várhatóan háromhavonta újabb érdekességekkel, újabb tárlat várja az érdeklődőket.

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna

Vissza » Programajánló

 



All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk