Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Gyarapodik a Seuso- kincsünk

Gyarapodik a Seuso- kincsünk   Seuso lakomája

 

            Óriási öröm, hogy ezek a nagy értékű, és számunkra, magyarok számára bizonyítottan itthon előkerült leletek újabb része jutott vissza az országba. Aki látta a három éve az Országházban kiállított darabokat, valamint a most ezekkel együtt megtekinthetőket, úgy érzi, hazakerülésük kárpótlás már azért is, hogy a Monarchia alatt megtalált nagyszentmiklósi kincslelet a bécsi Kunsthistorische Museum ékessége. Éppen ezért értelmetlen annak vitatása, megérte, vagy sem a visszaszerzéséért, az „őrzési jogért” kifizetett összeg.


Gyarapodik a Seuso- kincsünk   Seuso Akhilleusz tál


            Az egykori római birodalom része volt Pannonia provincia. Egyik igen gazdag lakosa, talán a Balaton környéki terület helytartója, hadura, vagy tartományi főtisztviselője lehetett Seuso. Az előkerült darabok bizonyítják, hogy hatalmas úr volt, aki nagy vacsorákat, vendéglátást rendezhetett. Néhány edényen ajándékozást bizonyító írás is szerepel a csodálatos tárgyi ábrázolások és ornamentikák mellett. Ennek alapján gazdag, valamint nagy szépérzékkel rendelkező barátja is lehetett.


Gyarapodik a Seuso- kincsünk               Seuso Dionysoso kancsó


            A Parlament Vadásztermében kiállított tárgyak között szerepel az a hatalmas tál is, amelyen a Balaton latin neve, a Pelso, valamint a megajándékozotté, Seuso-é is szerepel. A kutatók szerint az eddig megvizsgált tárgyak a Krisztus utáni IV. századból származnak, fantasztikus művészi munkát és értéket testesítenek meg. A 14 ismert darab 65,5 kiló, felbecsülhetetlen értékű. A közel 9 kilós, Pelso feliratot is tartalmazó tálon a latin szöveg fordításaként ez áll: „Ezek az edények, Seuso, maradjanak meg neked évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak”. A szöveg kezdete és vége közé a görög Krisztus monogramot vésték: X-re került a P betű. Esetleg azt bizonyítva, hogy az ajándékozó, vagy Seuso keresztény volt. Még szerepel a tálon az Inocentius felirat, amelyről a kutatók úgy gondolják, Seuso kedvenc lova is lehetett.


Gyarapodik a Seuso- kincsünk   Seuso Meleagrosz tál


            A kincs története többszörösen rémes, és véres. A kutatások szerint a Polgárdi – Szabadbattyán közeli hatalmas római villa tulajdonosa lehetett Seuso, aki a barbár törzsek betörése elől rejtette el a kincset, nagy valószínűség szerint a kőszárhegyi mészkőbányában. Az pedig, hogy soha, senki nem kereste utána, azt jelentheti, hogy mind a lakóházat, mind lakóit elpusztították. 1878-ban előkerültek egy ezüst állvány töredékei, amelyeket a becsületes megtaláló a Magyar Nemzeti Múzeumba vitt. Az abban az évben tartott párizsi világkiállítás tudományos szenzációja lett az összeállított állvány. Ma már a régészek és a kutatók bebizonyították, ez is a Seuso kincs része. 1976-ban találta meg Sümegh József és Kolonics György a többi elásott tárgyat. Az előbbi segédmunkás volt a kőszárhegyi kőbányában. Elrejtették, próbálták kéz alatt eladni. Ez lett a végzetük. Ma már kiderült, mindkettőjüket meggyilkolták, ahogy ugyanerre a sorsra jutottak Dézsy Zoltán dokumentumfilmje szerint az orosz kapcsolat hazai résztvevői. A kincsnek pedig nyoma veszett, majd feltűnt aukciós tételként külföldön. Ám bizonyíthatatlan háttere miatt nem tudták értékesíteni. A film végén a rendező név nélkül, de megemlíti, hogy egy hazai gyűjtő tulajdonában is vannak belőle tárgyak. Az egykori tanuk szerint volt ott még 5 ezüsttál, 37 aranyozott ezüst csésze, 187 aranyozott ezüstkanál, valamint lószerszám dísz. És ez nagyon valószínű, hiszen minden háziasszony elmondhatja, ilyen hatalmas tálakról szedni kell, tehát ehhez szükségesek például kanalak, valamiből inniuk is kellett, hol vannak az ezüst csészék, vagy esetleg a tányérok? Így lenne teljes a lakomakészlet…


Gyarapodik a Seuso- kincsünk   Seuso Vadász tál


            A Seuso-kincs a parlamenti kiállítás után országjárásra indul, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Érdemes megcsodálni.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: Wikipédia / Derzsi Elekes Andor, az országházi kiállításon

Vissza » Kulturális ajánló

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits