Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Emléktáblát avattak Cegléden

 

Szinte kimeríthetetlen a hazai cukrászat kincsestára, és mindig új és még újabb nevek tűnnek elő a régmúltból. Gerbeaud, Kugler, Hauer, Dobos C. József és Cziffray mellett újabban Kérszigeti Dékány Mihállyal ismerkedhettünk meg, annak alkalmából, hogy táblát helyeztek el emlékére a ceglédi Békebeli Cukrászda falán.



Kalandos életű főhősünk 1870-ben született Cegléden és 1936-ban hunyt el Chicago-ban. 1931-ben Hauer Mihály az ipartestület szaklapjában írt cikket a világjáró magyar cukrászról, ily  módon: „Kérszigeti Dékány Mihály a ma élő magyar cukrászok egyik legnagyobbika. Ceglédtől New- Yorkig olyan karriert futott be, amilyen párját ritkítja és olyan dicsőséget szerzett mindenütt a magyar névnek, mint amilyennel kevés magyar dicsekedhet.”

 

A világjáró cukrász

1882- ben állt be tanulónak a budapesti Müller Antal céghez (mai Ruszwurm) itt két évet töltött Müller Károly, további két évet már Ruszwurm Vilmos keze alatt.

Segédéveit az ország legkülönbözőbb városaiban tölti. Családjában 9 cukrász volt, köztük a leghíresebb Reinhard Ferenc, Dékány nagybátyja, korának az egyik legügyesebb mestere, aki egyben Károly Lajos bajor herceg kamarai cukrásza volt Münchenben. Dékány 1896-ban Gerbeaud Emilnél nyer alkalmazást, ahol két és fél évig marad és ez alatt a francia bonbon­főnök helyettese lesz. Gerbeaudtól Frankfurtba, onnan Svájcba, majd Franciaország­ba, Lyonba megy. Innen az oroszországi Kijevbe kerül, ahol 15 esztendőt marad. Itt készíti legfinomabb bonbonjait az orosz cári udvarnak, egy alkalommal személye­sen nyújthatott át egy doboz bonbont az orosz cárnak. Később Moszkvába kerül a világhírű Einem csokoládégyárhoz, ahol egy részleg főnöke lesz. Az Einem gyárnak akkor 4000 munkása volt, Dékány pedig 164 főnyi személyzet felett rendelkezett. Oroszországban 17 aranyérmet nyer különböző kiállításokon, mindig mindenkit megelőzve elvitte a pálmát más nemzetek fiai elől.


 


Világsiker Moszkvában és New Yorkban

A világhá­ború kitörésekor Szibériába internálják és onnan rengeteg viszontagság után, csak 1918-ban tér vissza szülőföldjére. 1921 májusában köt ki az amerikai partokon, hogy eddigi sikereit is messze túlhaladó eredményekben és megtiszteltetés­ben legyen része. Megismerteti az amerikaiakkal is a finom bonbont, óriási sikere van, nagy amerikai lapok cikkeznek róla, fényképét is közlik. 1923-ban, amikor egy nemzetközi nagy versenyen, a Grand Centrál Palais-ban, a zsűri neki ítéli meg az első díjat, a New York Herald elnevezi King of Candymakers-nek, azaz a bonbonkészítők királyának.

Jellemző Dékányra, hogy szívében mindig magyar, maradt. Kivándorlása előtt levelet és benne kérést intézett a Nemzeti Színház igazgatójához, hogy mielőtt végleg elhagyná hazáját, szeretné még egyszer látni Az ember tragédiáját. Ez a vágya teljesült, és Madách szavaival hajózott át Amerikába.



Dékány Mihály utoljára 1931. évben látogatott haza Amerikából. Részt vett a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestülete megalakulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségeken. Utána visszautazott New Yorkba. Nem sokkal később a Chicago Daily Tribune adott hírt haláláról.

A ceglédi ünnepségen Gyenizse Dorottya, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Cegléd vezetői, és a magyar cukrászat jeles alakjai jelenlétében avatták fel a magyar cukrászat kiemelkedő, ám időközben elfeledett alakjának emléktábláját.

 


Őrizni a hagyományokat, tisztelni a múltat

Lajos Mary, a Békebeli Cukrászda tulajdonosa híven őrzi és ápolja a magyar cukrászat nagyjainak emlékét. Ezért is döntött úgy, hogy a város legendás szülöttjének emlékére – Mihály-nap alkalmából, születésének 145. évfordulóján - emléktáblát helyez el a cukrászda falán. Saly Noémi város és kávéház-történész az avatáson hangsúlyozta: egy ország kultúrájának, történelmének része a vendéglátás és a cukrászat múltja és jelene is.

Az ünnepségen a Magyar Cukrász Ipartestület vezetője, Selmeczi László mellett megjelentek az eseményen a mai magyar cukrászat élő legendái: a soltvadkerti Szervánszky László,  Daubnerék és Horváthék, valamint a híres ceglédi cukrász ma élő leszármazottai.


Kérszigeti Dékány Mihály bonbonjait ma már nem kóstolhatjuk meg, legfeljebb életéről és szakmai tudásáról van némi elképzelésünk. Élete olyan kalandos volt, hogy az mielőbb filmre kívánkozna. Vajon mit szólna a mai süteményekhez, a kézműves csokoládélázhoz, a globalizált cukrászati trendekhez és a bonbonok reneszánszához?


Írta: Dr. Elek Lenke

Fotó: www.aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Vissza » Ínyencségek - gasztronómia

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits