Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Megérett a meggy


Június végén, a piacon és a gyümölcsösök környékén járva egyaránt látható, hogy itt a meggyszezon kellős közepe. Szorgos kezek százai szedik hetek óta a fényesen csillogó, finom savanykás gyümölcsöt. Az országos média hírei dacára úgy látszik, hogy Cegléd környékén senki sem hagyja a termést a fán, de kivágni sem akarja azokat.

Meggyes kérdéseimmel felkerestem Klément György agrármérnököt, akinek nemcsak a fáin terem ez a gyümölcs, hanem annak jó részét a nemrégiben a Budai úton elkészült gyümölcslé üzemükben dolgozzák fel. Fajtafüggően, de átlag öt kilóból lesz három liter finom rostos itóka. A lét szintén a kisüzemben zacskózzák, s azt helyben, valamit a városi vinotékájukban árusítják Cegléd zamata márkanéven, a szintén saját termesztésű szőlejükből szűrt s palackozott boraikkal együtt. Harmadrész almából és kétharmadában meggyből készült hűs, szódával megspriccelt zamatos ivólé mellett beszélgetünk a meggyhelyzetről.



-A mi vidékünkön mekkora meggyültetvények találhatók, és megéri e egyáltalán leszedni, a nyomott felvásárlási árak mellett, a termést?

- Cegléden és az agglomerációjában több mint 600 hektár meggyfa díszlik. Igazán szép a mostani termés, s a mennyiségre és a minőségre senki sem panaszkodhat. Azonban a felvásárolási árak országszerte erősen nyomattak a legtöbb helyen. Olyan az ember érzése, hogy itt-ott elképzelhetően kartelleznek a nagy mennyiséget megvevő cégek.

Mifelénk még istenesek az árak, s néhány napja 85 forintot kaptam kilónként a meggyért, bár ha jól megszámoljuk, akkor a termesztési költség ennél magasabb. Sajnos a kisüzemünkben nem tudjuk az összes termést feldolgozni. No meg más fajtákból is kell készítenünk a 100 százalékos gyümölcstartalmú, tartósítószer és cukor nélküli ivólevet.

- Mi az oka a piac visszaesésének?

- A legnagyobb gond az, hogy az uniós embargó miatt a magyar termelők nem szállíthatnak Oroszországba, pedig ők voltak a legnagyobb felvásárlóink. A mi gyümölcsünk sokkal ízesebb és főként édesebb a német és a lengyel termésnél, ám ők meg nagyon védik a saját piacukat. Oda, amíg a nagyon magas savtartalmú sajátjuk nem fogy el, addig szinte lehetetlen betörni a meggyünkkel. Déli szomszédjainknál pedig szinte egyáltalán nem termesztik, de nem is nagyon fogyasztják ezt a csonthéjas gyümölcsöt. Érdekes, hogy a cseresznyét annál inkább kedvelik. Nem véletlen, hogy hazánkban csak magyar nemesítésű fákon termesztjük a meggyet.

- Kizárólag a saját termesztésű gyümölcsből készítik az ivóleveiket?

- A tucatnyi féle termékünkhöz a meggy, a körte, az alma, a szilva és a kajszibarack a mi családi gazdaságunkban terem. De például a répát, meg az őszibarackot más termelőktől vásároljuk fel.



-Milyen kiutat lát a helyzetből?

- Természetesen változik a helyzet az embargó megszűntével. További lehetőséget rejt a gazdák összefogása a termés feldolgozására. A mélyhűtés jó megoldás, de az energiaköltsége nagyon magas, ráadásul a szedés után néhány órán belül fagyasztani kellene a gyümölcsöt. Sokkal könnyebben lenne eladható a termés, ha azt többségében feldolgoznánk ivólének, szörpnek, befőttnek, vagy lekvárnak. Sajnos a mai fiatal gazdasszonyok között alig akad, aki lekvárt főzne, vagy befőttet tenne el. Még az én gyermekkoromba is a napközikben, óvodákban saját konyha működött, ahol készítettek lekvár, és eltettek savanyúságot is télire, de ez a világ már elmúlt. Ezt a rést lehetne kihasználni a közös feldolgozó üzemmel.



További tartósítási lehetőség az aszalás.  A pálinkafőzés sem rossz ötlet, de arra csak a hamarosan érésre forduló apróbb szemű cigánymeggy és az Újfehértói fürtös alkalmas. Azért, mert eme fajták magja, valamint a héja közelében magas tartalomban koncentrálódnak az íz aromák. Az is sokat javítana a helyzeten, ha az egészségtelenül agyoncukrozott s csak néhány százalék gyümölcslevet tartalmazó üdítőnek nevezett löttyök forgalmazását az úgynevezett „csipsz” adóval korlátoznák. Az meg még jobb megoldás volna, ha 25% valódi gyümölcstartalom alatt nem lehetne egyáltalán gyümölcs-üdítőket forgalomba hozni.

Írta/Fotó: Kőhalmi Dezső

 

Vissza » Interjúk

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits