Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) 1901-ben alakult, amelynek történelmi elődje a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulata volt. A szervezet elnöki tisztségét elsőként 1876-tól Gundel János töltötte be. Az 1991-ben újjáalakult civil szakmai szervezet ma is képviseli a vendéglátó kis- és középvállalkozások érdekeit. Az MVI harmadik ciklusban megválasztott elnöke, Kovács László, a La Fiesta Party Service tulajdonosa és ügyvezető igazgatója 1998 óta.

A vendéglátóipari üzemgazdász és szaktanár Kovács Lászlót kérdeztük a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai szakosztály ülésén arról, hogy 2022 őszén, telén mi várható a hazai vendéglátóiparban? Noha az ipartestület minden évben elkészíti a vendéglátásról szóló statisztikai helyzetjelentését, valamint rendszeresen közzétesz tájékoztató anyagokat a szakmát érintő aktuális kérdésekben, de az éppen aktuális helyzet még riasztóbb- kezdte ezzel a felütéssel az elnök.

A vendéglátás ma ezer sebből vérzik: egymás után zárnak be éttermek, mert képtelenek kifizetni a megtöbbszöröződött energiaszámlát és a működés rezsiköltségeit. Az immár három évvel korábbi kimagasló eredményeket felváltotta a veszteség. A turizmus, benne a szálloda- és vendéglátóipar nehéz helyzete akkor kezdődött, amikor 2020 elején kitört a pandémia járvány, itthon és a világ minden részén a több hónapos kötelező bezárások erősen megtépázták a szektort. A koronavírus-járványt megelőző 2019-es csúcsévben a vendéglátóhelyek folyó áron 1465 milliárd forint bruttó forgalmat értek el, 14,2%-kal többet az előző évhez képest. 2020-ban, a pandémia a második évében a vendéglátóhelyi forgalom 400 milliárd forinttal volt kevesebb 2019-hez képest.

A vendégeket 2021 végén már csak közel 48 ezer vendéglátóhely várta országszerte, amely 2019-hez képest több mint 3400-zal kevesebb üzletet jelent. Az üzletbezárások majdnem fele, közel 1600 egység Budapesten és Pest megyében történt.

A vendéglátásban 99 százalékban KKV-k működnek, nagy részük mikrovállalkozás, akik nem tudják megfelelően érvényesíteni az étlapon a 35-40 százalékkal növekvő beszerzési árakat, hiszen a vendégek zsebében egyre kevesebb a pénz.

A veszteségek mellett az egész turizmus ágazat küzd a munkaerőhiánnyal is, jelenleg kb. 10 ezer ember hiányzik a szakmából. Kovács László őszintén beszélt az iparág napi problémáiról, konkrét példákkal érzékeltette, hogy az átmeneti bezárások alatt kilépett pincérek, szakácsok egy kereskedelmi multinál mennyit kereshetnek, mint árufeltöltők, vagy targoncások. A másik nagy gond a korszerű szakképzés. Egy-egy étteremben olykor csak egy felszolgáló szakképzett, a többi alkalmazott lényegében betanított munkás. A fiatalok nem hajlandók több évig tanulni ahhoz, hogy a vendéglátásban dolgozzanak, ha egyáltalán ez szándékukban áll, de még a gyorstalpaló tanfolyamokra is kevesen jelentkeznek.

Félő és várható, hogy a munkaerőhiány, az emelkedő alapanyag beszerzési árak és a sokszoros energia költségek miatt 2022-23-ban is többen kénytelenek lesznek lakatot tenni a vendéglátóhelyek ajtóira. Az iparág számít az állam anyagi támogatására!