Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Szerző: Elek Lenke

Mint szinte minden hagyományos, ünnephez kötődő ételhez, süteményhez, a karácsonyi bejglihez is hiedelmek fűződnek. Egyes tájakon azt hitték régen, hogy ha karácsonykor diós bejgli kerül az asztalra, az megóv a rontástól. Ha pedig mákos, akkor a következő évben,  bőségben és boldogságban élnek majd, akik elfogyasztják. Sőt, van ahol ez a klasszikus, ma már hungaricumnak számító desszert egyes helyeken azt jövendölte, hogy a fiatal lányoknak férjet hoz majd az új év.

 Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Hogy honnan származik? Egyes források szerint eredetileg Sziléziából. Európában a 14. század óta ismert kalácsféle, amelyet sokan örmény eredetűnek gondolnak. Ami biztos: a bejglit eredetileg patkó formájúra készítették, ebből származhat német neve. Később osztrák közvetítéssel került be a magyar nyelvbe a 19. század második felében.

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A karácsonyi bejgli az a sütemény, amely a polgári és paraszti háztartásokban egyaránt népszerű, több mint 100 éve. Talán sokan nem is tudták, akik mondjuk a XX. század fordulóján egy pesti bérház konyhájában mákos bejglit sütöttek, hogy a mák valamikor a bőséget, a "sűrű fillért" jelképezte. Hazánkban a 19. század második felében terjedt el, kezdetben kizárólag otthon készítették, családi ünnepek alkalmából. A pozsonyi pékek   ugyanakkor 1376-ban már diós és mákos patkókat sütöttek.

Ahogy Kemenes-Bartha Edith-től, a népszerű Kemenes Cukrászat  alapító tulajdonosától megtudom, ma, a XXI. században is, a karácsony elmaradhatatlan fogása a bejgli, velünk van évszázadok óta. Nagyon sok helyen mindig ugyanaz a családtag (általában a nagymama) készíti, de hangulatából semmit sem ront, ha készen vásárolják, és úgy kerül az ünnepi asztalra. Nagyon fontos viszont, hogy íze, színe, illata, fénye emelje az együtt töltött idő értékét, ezért érdemes jól megválogatni, mi az, amit szeretteink tányérjára teszünk.

Az örök klasszikusok a mákos és a diós, de előszeretettel fogyasztják újabban a gesztenyés töltelékűt is. Napjainkban gyakori, hogy egyre többen keresik ezeket cukormentes változatban is.

Fotó: Magyar Cukrászok Országos Ipartestületét

A tészta, a töltelék, a kenés és a sütés tökéletes elegye teszi igazivá a bejglit. A hagyományos, az „igazi”, élesztős omlós tésztából készül. A tészta és a töltelék aránya egyforma, egyenletesen repedezett felületű, melyet a tojásokkal való lekenésekkel és a megfelelő ideig történő pihentetéssel érünk el. A sütés végén egy gyönyörű, fényes, márványos erezettel ellátott remeket kapunk, melyet szeretettel kínálunk a karácsonyi ebéden, vacsorán.

Bár a helyben történő fogyasztására most nincs lehetőség, de elvitelre sokat sütünk, akár ajándéknak is megteszi, főleg díszdobozban – tette hozzá Kemenes-Bartha Edith.

Lajos Mary, a ceglédi Békebeli Cukrászat tulajdonosa elárulta, kétféle bejglivel készülnek idén is: az omlós tésztás, hosszan eltarthatóval, illetve Szenteste napján, az úgynevezett "alföldi kelt bejglivel".

Az omlós tésztás változat zsiradékot (vajat, és nem margarint) tartalmaz nagy mennyiségben, ez adja finom omlósságát. Lehet tölteni mákkal, dióval, mandulával, csokoládéval, vagy vegyesen is.

A töltelék alapanyagához szükség van mézre, cukorra ízesítő fűszerekre, citrom- és narancshéjra, fahéjra, szegfűszegre, mazsolára, ánizsra és számos más, csak ilyenkor használt fűszerre.

 Fotó:Békebeli Cukrászat

Érdemes a mákos, diós mellé újdonságot is kipróbálni. Mi az idén a diós és mákpürés mellett marcipánost és Gerbeaud stílusút, azaz diós-csokoládést is készítünk. Az alföldi kelt bejglit, csak az ünnep délelőttjén sütjük, rendelésre. Ez az idén vadkovásszal készül. Egyébként is az immunerősítés végett, több péktermékünk például szurokfüves, oregánós-vadkovászos apróburgonyás pogácsát sütünk, napjában igény szerint, többször is. Fontos érték lett az egészség, az érték és természettudatos táplálkozás.

Az idén először rendezte meg a Magyar Cukrászok Országos Ipartestülete az Év Bejglije versenyt. A diós kategóriában Karl Zsolt, a dunaharaszti Karl Cukrászda tulajdonosa lett a győztes.

 Amikor felkerestem, szabadkozott, nem nagyon ér rá nyilatkozni, éjjel-nappal „bejglizik:” Egy kávészünetben azért csak elcsíptem telefonon. Mint mondja, szerinte az igazi arány fele-fele tészta és töltelék, de népszerű az a változat is, amikor 220 gramm a tészta és 330 gramm a töltelék, ez utóbbit ilyenkor dúsítják, elsősorban kandírozott gyümölcsökkel. Egyaránt szereti a diós és a mákost is, ez utóbbinak egyik titka, hogy nemcsak megdarálja a mákot, de le is prései, amelynek hatására mákolaj képződik, ez még intenzívebben adja vissza a növény aromáját.

 Fotó: Magyar Cukrászok Országos Ipartestületét

Kérdésemre, miszerint csökken-t e hagyományos sütmeény népszerűsége, nemmel felel: ma is ugyanolyan népszerű, mint 100 évvel ezelőtt, és a fiatalok is kedvelik. Ami az eltarthatóságát illeti, jól befóliázva, hűvös helyen sokáig eláll, van aki mélyhűti is, ő ennek nem híve.

A hagyományos mákos kategóriában aranyérmes lett, egyben az Év Mákos Bejglije díj nyertese: Pass Szilvia, a székesfehérvári Aranyalma Cukrászda tulajdonosa.

A bejgli Közép-Európában szinte mindenhol jelen van valamilyen formában, de legerősebb hagyományai Lengyelországban és hazánkban vannak. Népszerűsége Magyarországon töretlen, nem hiányozhat a karácsonyi asztalról.

 Fotó: Magyar Cukrászok Országos Ipartestületét

Bár a bejgli összetételét a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szabályozzák, mindenkinek ki kell tapasztalnia, miképpen tudja úgy alakítani,  hogy az számára a legmegfelelőbb legyen.

Az én mákos bejglim forrázott töltelékkel, hagyományos technológiával és pozsonyi tésztával készül, amit  16 éve így készítek, és a székesfehérvári Aranyalma Cukrászdában eddig is találkozhattak vele a vásárlók. Fontosnak tartom az arányokra irányuló figyelmet, 22 dkg tésztába 34 dkg töltelék kerül.