Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Tengerhez magyar

Tengerhez magyar


A  Kossuth- idézet ihletésében utazásunk a magyarok által oly kedvelt Adriai-tengerhez vezetett. Könnyen megközelíthető,- nem hosszú út, persze attól függ, ki honnal indul, hová  érkezik.

Novi Vinodolski , alig 6 órás út Budapesttől. Amint  a szemünk megpillantja a nagy kékségét, beszippantja a levegő sós illatát,-  megérkezett. Kellemes, hangulatos, kis domb tetejére  épült üdülőhely, nekünk kedves történelmi ódon városrésszel, gyönyörűen szabdalt sziklás partszakaszokkal. Lakói az i.e. 4. századtól ismertek. Hajóépítésben, hajózásban jártas nép élénk kereskedelmet folytatott a görögökkel. Később a római korban itt haladt el az Itáliából induló kereskedelmi út. Olivaolaj, bor volt a legfontosabb termékük. A szlávok az Adria partjain, Istrián 600-ban jelentek meg.


Tengerhez magyar


A terület XI és XII. század fordulóján  Horvátországgal együtt a Magyar Királyság része volt. II. András magyar király az  érdemeiért Frangepán Vidnek ajándékozta. Akik a későbbiekben Horvátország leggazdagabb és leghatalmasabb családjává emelkedtek. A  város gyors ütemű fejlődést nemcsak annak köszönheti, hogy itt élt a herceg és udvartatása, hanem a közeli Selcén só lepárlótelep működött, ami a középkorban nagy jövedelmet jelentett. A városok saját kikötőket építettek ki,- és az Adria partján lévő nagyobb városokkal élénk gazdasági kapcsolatot tartottak. A horvát aranybulla városának is nevezik, 1288-ban Noviba hívták össze a Vinodoli völgy tíz közigazgatási egységének képviselőit, hogy megalkossák,- uruk Frangepán Lénárd herceg jelenlétében-, Vinodol életét szabályozó előírásokat, törvénykönyvüket: közösségi élet szabályait, hűbéri viszonyaikat, kötelezettségeiket.

Frangepánok uralma 1671-ben tragikus véget ért,- a család utolsó sarját Frangepán Ferencet a Wesselényi összeesküvés részeseként Bécsújhelyen (Zrínyi Péterrel együtt) kivégezték. Halálával a birtokait elkobozták, a magyar kamara, majd később az  osztrák kincstár tulajdona lett.

Érdemes megnézni a városközpont végén látható XIII. századi Frangepán kastélyt, és az épület sarkában a szépen felújított csipkézett oromzatú 18 méteres tornyot.


Tengerhez magyar


A kastély régi kerek tornyának alaprajza a főtér kövezetében van kirakva. Glavica félszigeten Osap nevű magaslaton  áll  Frangepán Márton által a XV. században alapított pálos kolostor romjai, és a templom maradványai.

Ha, lehűtöttük magunkat  a tenger kék vizében, ne sajnáljuk az időt a további barangolásra a Kvarner-öbölben, vagy a szemben lévő Krk sziget nevezetességeinek felfedezésével.   Lényegében szinte össze vannak nőve a települések,  alig negyedórás autózással Crikvenicába érkezünk.


Tengerhez magyar


Ugyan ez a hely kicsit más, mint amit eddig láttunk. A város turisztikai központ,  nagy-nagy forgataggal, pezsgő élettel, nyüzsgő emberekkel.

A középkorban jelentős római útvonal, pihenőállomás volt. A karavánok itt pihentek meg,- és innen folytatták útjukat Dalmáciába, illetve Itáliába. Frangepán Miklós a XIV. században kis kápolnát építtetett, amit a pálos szerzeteseknek ajándékozott. (innen ered a Crikvenica szó,- horvátul  crikve-t jelent  a templom)

Igazán sok látnivaló nincsen a városban, de kellemes a belváros, szép a sétány, és a tengerpartja aprókavicsos, néhol homokos.

Most induljunk a tengerpart a Kvarner-öböl  legdélebbi városa felé alig 23 km-re lévő 3000 éves Senj városába.


Tengerhez magyar


Az út csodaszép: a tenger szépsége a vitorlások tarkaságával, vad sziklavonulattal. Ősi település, az ókorban már lakták, pásztorok, akik juhtenyésztéssel foglalkoztak. Senj,  - mint a környék valamennyi települése-,  a XII. századtól  a Magyar királyság része egészen a Trianoni békeszerződésig.

A szűk utcácskák középkori labirintusai, barokk szökőkút, a Frangepán palota és az épen megmaradt városfal részeket érdemes megnézni, sétálni benne.  A középkori horvát erődépítészet szép épülete áll a magaslaton, a Nehaj-vára.   Kulcsfontosságú erődítmény, ami védelmet nyújtott az ott lakóknak az állandó csatározásoktól a törökökkel, velenceiekkel szemben.  Az erőd kocka formájú , és a sarkok a négy égtáj felé néznek. Nemcsak védelemre, hanem kilátóként is szolgált a 18 méter magas vár. Innen figyelték Senj tengeri, szárazföldi bejáratait, és veszély esetén   fogadták a füst és fényjeleket.


Tengerhez magyar


A Monarchiának Senj volt  a legnagyobb kikötője. A városnak egy általunk is ismert szülötte  van: itt született Jurisics Miklós,- aki a Kőszegi várat védte.

Érdekesség még a város klímája. A hideg északi szél  (bóra) a Velebit-hegység felől a Vratnik-hágón át akadálytalanul jut le a tengerpartra, és sokszor előjel nélkül  rövid életű viharos széllökéseket ad nyáron. Egész évben találkozhatunk a jelenséggel, ám télen a legerősebb  és a leggyakoribb.

És, ami kihagyhatatlan, ha Horvátországba utazunk  a vadregényes erdőben fekvő Plitvicei-tavak fantasztikus tórendszere.


Tengerhez magyar


 A tó színe smaragd, azúr, türkisz minden árnyalata, és a kristálytiszta vízben a halak ficánkolását is láthatjuk.  Ez a türkisz csoda a Dinári –hegységben (egyik fő vonulata a Kapela-hegység )  található ásványok és organizmusok csodás kombinációjának köszönhető. A legrégebbi horváth nemzeti park,- 1949-ben alapították. Európa egyik legszebb természeti látványossága  1979-től az Unesco Világörökség része. A CNN utazások rovatában a világ 10 legszebb vízesése listájában szerepel, a Niagara vízesés és a Hanakapi vízesés után  a harmadik .

Gyönyörű hely, igazi turista paradicsom. Aminek bizony hátránya is van,- óriási a látogatottsága,- szinte ember áradat,- tömör libasor a keskeny pallókon, és nagy tömeg a kishajókon, buszokon.  Aki szeretne hosszabban, kényelmesebben, nyugodtabban gyönyörködni a természet adta szépségben, csodában, azok kora tavasszal, késő ősszel, esetleg télen látogassanak el oda.

A  hegyvonulatok találkozásánál több folyó fut össze, melyek északról délre egységes tórendszert hozott létre,- tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tava 92 vízesést



köt össze. Az évezredek során  a folyók vize kioldotta a mészkövet , ennek hatására tavak, zúgók, vízesések, barlangok tarkította vadregényes táj alakult ki. A terület karsztos vidék, aminek kőzete a mésztufa.



Ami még  a park érdekesség , itt a mésztufa a hideg vízből válik ki (ez azért érdekes, mert gyakoribb meleg vizes mésztufa lerakódás) A tórendszer legmagasabb része 600 méter, amíg  a 8 km-es zeg-zugos útját megteszi az alsó szintje 150 méter. A nemzeti parkot  bejárhatjuk a  legnagyobb tavon (Kozjak) elektromos hajóval , de lehetőség van kisbuszra, kisvonatra és természetesen gyalogos közlekedésre is.

Írta/ Fotó: Magyar Éva

Vissza » Főoldal

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits