Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Saját Flickr Galéria

Matyóföld szíve, Mezőkövesd

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A Bükkalja és az Alföld találkozásánál egy olyan földrajzi meghatározás a Matyóföld, amit megillet a nagybetűvel kezdődő tulajdonnév. Az 1200-as évektől lakott vidék kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt sokan szemet vetettek a területére, ilyenek voltak a husziták. Az ellenük folytatott harcban tanúsított hűségükért Mátyás király városi rangot és pecsétet adott a településnek 1464-ben, amivel elindította a közösség fejlődését. A népcsoport, egyes anekdoták szerint, a közkedvelt királyunk után kapta a matyó elnevezését.

 Fotó: Matyó Népművészeti Egyesület /Molnár László

 

Máig élő örökség

A kistérségben vezető pozíciójú - ma már 17 ezer lakosú – Mezőkövesd gazdag kulturális értékekkel és népi hagyományokkal rendelkezik. Az 1848-as szabadságharc után a magyar vidék feléledését a mindennapi élethez szorosan hozzátartozó népi díszítőművészet gazdagodása jelzi. A mezőkövesdi viselet és hímzéskultúra, valamint a vidékre jellemző többi népi iparművészet és kismesterség lendületes iramú fejlődésen ment át. Látványos változás volt az, hogy a szegény parasztember egyszerű, jellegtelen ruházata az ünnepségeken hogyan alakult át pompás, színes öltözékké. A XX. század elejétől kezdve a mesés, matyó népművészet méltó reprezentánsa a magyar népművészet egészének.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Legenda egy kötény virágról

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod  kötényedben a nyár  legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte a kötényére a kert gyönyörű rózsáit, és azt vitte cserébe a párjáért.

 Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A matyó hímzés színes rózsáinak szépsége és ragyogása rendkívül gazdag hagyománya a népi hímző kultúránknak. Hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza. Legkorábbról a magasra felvetett ágyak fehér vagdalásos díszlepedői maradtak fenn, amit később piros-kék fonalas, ún. cipés-madaras mintával kivarrt lepedők  váltanak fel. Aztán jön az erősen naturalisztikus ábrázolási mód, köztük a pünkösdi rózsa, amely matyó rózsaként vált  a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.

 Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Gazdag formák, színes minták

A csodálatos hímzések azonban nemcsak a varrókat, hanem a minták előrajzolóit, az „íróasszonyokat” is dicséri. A sok tehetséges nő közül a legismertebb a szűcs családból származó Kisjankó Bori, aki kezdetben bőr ruhadarabok, ködmönök, subák gazdag mintáinak megálmodója volt.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A mezőkövesdi textileken először lepedővégeket, majd ingujjat és kötényaljakat díszítettek. A színek használatában a piros mindvégig megőrzi dominanciáját, mellette azonban egyre nagyobb szerepet kapnak  a zöld, kék, sárga, lila, rózsaszín árnyalatok. Maga, a hímzés egyre nagyobb felületeket hódít meg a viseletek darabjain és a lakástextileken is, sokszor nélkülözve a mintaegységek szimmetrikus ismétlődését. Legismertebb motívum a nagy pünkösdirózsa, körben kisebbekkel tarkítva. A fő mintaelemet dúsítja a szívrózsa, cserfarózsa, a madár, a csigavonal, a macskafark és megjelennek a tulipános, leveles, bimbós motívumok is. A két legalapvetőbb öltés a lapos- és a száröltés, majd hozzájuk társult a jellegzetes nyolcas öltés.

 

 Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

„Had korogjon, csak ragyogjon”

Az asszonyok díszítő kedve az 1900-as évek első évtizedeiben éri el csúcsát, ekkor születnek a legszebb textilek. A matt pamutfonalat élénk, fényes selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltják fel. Matyóföldön a női viselet formája jelentősen különbözik az országszerte általánosnak mondható sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A bokáig érő harang alakú szoknya, a felsőtest karcsúságát hangsúlyozó, testhezálló „litya” pompás alakot kölcsönöz viselőjének. Ezek szatén, purgament, brokát anyagból készültek, színes pántlika és bársonycsipke díszítménnyel. Ujjak végződésein bársonnyal szegettek és fekete csipkével díszítettek. A kötények „surcok” nemes alapanyagokból készültek, gazdagon díszítettek.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A színek, díszítmények és nem utolsósorban a változatos formájú főkötők egyértelműen tükrözték viselője életkorát, családi állapotát, ugyanakkor leplezték a társadalmi különbségeket. A „had korogjon, csak ragyogjon” kifejezés belső késztetésként táplálta  a matyók alkotókedvét, élni akarását.

 Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A férfiviseletek legkülönlegesebb darabjai, a lobogós, bő ujjú, selyemfonallal hímzett ingek kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készültek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes cipós horgolás váltja fel. Az ingen posztó anyagból készült csontgombokkal, ezüst pitykével és sujtással díszített mellényt viseltek. Gyolcsból készült, ráncba szedett bő gatya előtt, az öltözék másik impozáns része, a fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással és selyemrojttal gazdagon díszített hosszú kötény, amelyet a férfiak, nők és gyerekek egyaránt hordtak. Szinte minden darabnak más a mintája, hol geometrikus „bossókával”, hol finom és aprólékos szűcsrózsával, mind egy-egy remeke a magyar népművészetnek. Fejükön szalagokkal és bársonycsipkével díszített csúcsos kalap.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Értékmentő utódok

A harmincas években megjelent a hímzés a főúri-polgári szalonokban, és a kor divattervezőinek népies stílusú kollekcióin, valamint sokszorosított képeslapokon, újságok címlapjain. Bár ez a népszerűség védtelenné, kiszolgáltatottá  tette a mintakincset, a matyó hímzés  mégis az ország védjegyévé vált. Az ötvenes évek elején bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások megállíthatatlanul magukkal hozták a tömegtermelést, így a hímzések saját használatra történő készítése csaknem megszűnt. Egy másik folyamat azonban életre hívott olyan vállalkozási formákat, foglalkoztatókat - köztük a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetet - mely a tárgyalkotó népművészet értékmegőrző színtere volt évtizedeken át.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Ma Mezőkövesden a Matyó Népművészeti Egyesület tagjai végzik ezt az értékmentő és teremtő tevékenységet. Néprajzi gyűjtőmunkájuknak köszönhető, hogy megmaradtak a matyó népművészet, a népviselet, hímzés és a többi kézművesség emlékei.

 

A Hadas Kapun túl

A matyó szó hallatán a legtöbb embernek a színpompás hímzés és viselet jut eszébe, de az egész Matyó örökség - amely 2012-ben felkerült az Emberiség Szellemi kulturális Örökségének UNESCO listájára - más folklór alkotásokat is tartalmaz: fafaragó, bútorfestő,

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

mézeskalácsos, szövő, játék készítő, fazekas, tűzzománc készítő, üvegcsiszoló, gyékényfonó kézműves mesterek művei egészítik ki a palettát.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Mezőkövesd ősi városmagjának bejáratát átlépve elénk tárul a skanzen jellegű, régi építészeti szerkezetet őrző Hadas. 150-200 éves városrész meszelt falú, nádtetős parasztházaiban napjainkban is alkotóházakat működtetnek, ahol szívesen mutatják be munkájukat, termékeik készítésének fogásait a népművészek. A terület központjában Kisjankó Bori emlékháza híven őrzi a híres hímzésminta rajzoló asszony lakberendezési és használati tárgyait. A Népművészetek Háza is minden érdeklődő előtt nyitva áll.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Stílus a jelenben

Az elmúlt években a különböző magyar tájegységek szépséges népi hímzései fel-felbukkantak olyan világsztárok ruháin, mint Nicole Kidman, a Forma1-es versenyzők overallján, vagy Real Madrid kapusának a kesztyűjén is. A mezőkövesdiek kitartó néprajzi gyűjtőmunkának köszönhető, hogy megmaradtak a matyó hímzés emlékei, és a színes mintavilág új életre kelt a hazai kortárs dizájnerek, divattervezők műhelyeiben ruhákon, táskákon, cipőkön. Az alkotók elhivatott célja, hogy a magyar népművészeti kultúra egy kétszáz éves szeletét modern, a mindennapokban hordható ruházatokon jelenítsék meg, illetve, hogy a matyó kultúrát életben tartsák. Felismerték, hogy az régi értékek átültethetők a mai öltözködésbe, szívvel-lélekkel és sok munkával építik fel a vállalkozásaikat, megkeresik az értékesítési lehetőségeket és marketinget is kapcsolnak az álmaik megvalósításához.

 

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Széki Gabriella az ország több pontján, hétvégi kirakodóvásári standokon árulja a kékfestő műhelyben megnyomott pólókat, nadrágokat. Gabi sok kísérletezéssel jutott el oda, hogy a hiteles matyó mintákkal - a mezőkövesdi Matyó Múzeum nyomódúcaival- új modellek készüljenek. A többféle rajzolat nemcsak fehér nyomással, hanem más színvilággal is megjelenik a fiatalos kollekcióban. A szabásmintáik előállítása, a kelme festése, és nyomása, a szabás, varrás után családjával hajnalban autóba ül és hétről-hétre elindul a vidéki termelő piacokra Tihanytól Hollókőn át Noszvajig. Az üzletasszony elhivatottsággal fejleszti az Örökkék nevű cégét, közben értékes népi technikát és mintavilágot is ápol.

 

Fotós: Széki Gabriella

 

Katrics Krisztina kisestélyik és koktélruhák felsőrészén, vagy hosszanti irányban helyezi el a stílusos mintaelemeket, de jó arányokat alkalmaz a gyapjúfonallal hímzett kabátokon is. A minőségi alapanyagok, és az egyedi méretre készítés miatt több kontinensen kivívta a vevők elégedettségét. A tíz éve alapított Örökség Alkotóműhely megrendelései hímző asszonyoknak, varrónőknek, horgoló nőknek jelent munkát, megélhetést.

 

Fotós: Katrics Krisztina

 

Váczi Rozi budapesti hotelben és a turisták által látogatott belvárosban találta meg a külföldi utazók célcsoportját, akik tardi matyó asszonyokkal hímeztetett, modern ruhadarabok és kiegészítők között válogathatnak. A hagyománytól elütő színekkel készült ruhák, pólók, poncsók, sálak, sapkák táskák a gyermekkori dadák emlékét elevenítik fel. A Matyódesign csapata a honlapon webáruházat is működtet.

 

Fotó:  Merényi Dávid

 

Hrivnák Tünde színek és anyagok között nőtt fel, mert a nagymamája és édesanyja is varrónők voltak. Az otthonról hozott lelkesedésével minden díszítést ott készíttet, ahol a múltból fakadó értékek legszakavatottabb értői élnek: békési mintákat Békés megyében, a kalocsait az eredeti helyén, a matyó motívumokat Mezőkövesden hímzik. By Me nevű cégének kollekciója külföldön is gyakran bemutatkozik.

 

Fotós: Kőhalmi Péter

 

Írta: Barna Judit

Vissza » Főoldal

 



All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk