Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Magyar Portéka | Turisztikai képek- ahol jártunk | Saját Flickr Galéria

Évszázados kincsek nyomán Baranyában 1. rész

 

 

 

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja, a Mecsek lankás, dombos erdői között fekszik a 6-os úttal a közepén.

A pécsi lakosság életmódját története során mindig befolyásolta a sokféle nemzetiség jelenléte. A betelepülők saját hagyományaikkal, szokásaikkal hozzájárultak a helyi kultúra sokszínűségéhez és változatosságához, amely gazdag, eleven életet eredményezett.

Pécs a török hódoltság idején viszonylag keveset szenvedett a csatározásoktól, mert nem számított az oszmán birodalom számára stratégiai végvárnak, sokkal inkább egy kulturális, szellemi központ szerepet szántak a településnek. Pécs ma is Magyarország azon kevés városa közé tartozik, amely a török építészet sok emlékét őrzi; dzsámik, türbékkolostorok, fürdők, kutak, iskolák tarkítják az utcák képét.

A város az elmúlt években számos pályázat keretében fejlesztette turisztikai infrastruktúráját, annak érdekében, hogy a történelmi látnivalóit, örökségeit és adottságait minél jobban kihasználhassa. A mediterrán hangulatú város 2010-ben -Isztambullal, és Essennel együtt- Európa Kulturális Fővárosa volt.

 

Kézzel fogható történelem

A rangos cím elnyerésével számos beruházásra nyílt lehetőség az Európai Unió támogatásával, melyek közül a legjelentősebb a Zsolnay Kulturális Negyed

 

 

teljes körű felújítása. A város megannyi látnivalója közül kiemelkedő a 2014-ben hungarikummá nyilvánított ipari műemlék területe, amely a turisták egyik kedvelt célpontja. Az öt hektár terület Pécs központjától keletre található a Budai városrészben.

Látogatásunk lelkes szervezője, Máltesics Norbert, a pécsi Tourinform irodavezetője kíséretével, és Vágvölgyi Réka, a Zsolnay Kulturális Negyed Infopont hálózat vezetője

 

 

 

idegenvezetésével szemerkélő esőben sétáltunk a Negyed utcácskáin a páratlan épületek, és a gyár egy-egy termékéből készült 88 kültéri szobor között.

 

 

 

Közép-Európa egyik legnagyobb gyár-épületegyüttes rehabilitációja során a tervezők tartalmilag négy részre tagolták: a Míves negyedet, az Alkotó negyedet, a Gyermek és családi negyedet, és az Egyetemi negyedet a nevüket tükröző funkciókkal hozták létre.

A nagyszabású projekt kivitelezése a terület jelentős részét korábban használó Zsolnay porcelánmanufaktúra

 

 

 

átköltöztetésével indult. A megüresedett épületeket átépítették, felújították, a rossz állapotúakat lebontották, így a Zsolnay család egykor itt működő, híres kerámiagyárának öröksége egységes szerkezetben elevenedik meg a létrehozott különleges kiállításokon.

 

A Zsolnay aranykor

A Gyugyi-gyűjtemény a Zsolnay Kulturális Negyed ékköve, a világ egyik legjelentősebb Zsolnay kollekciója. A több mint 700 darabból álló tárlat valamennyi műtárgya a Zsolnay gyárban készült az 1870-es évektől az 1910-es évek végéig tartó periódusban. Ez az időszak volt a gyár aranykora, amikor a pécsi díszkerámiákat világszerte megkedvelték, híresek és keresettek voltak. Az első sikert az 1873-as bécsi világkiállítás hozta meg a gyár számára, aztán jött a szenzáció, az eozin. A 1900-as párizsi világkiállításon ez az új technika eredményezte a világsikert. 

 

 

 

A vázákat, tálakat, virágedényeket, díszkorsókat, kisplasztikákat felvonultató gyűjtemény a Zsolnay-díszkerámiák fejlődéséről, sokszínűségéről és három nagy korszakáról – a historizmus, millennium, szecesszió – tanúskodnak. Tovább növeli a gyűjtemény értékét, hogy számos egyedi darab található benne, amelyeknek másodpéldánya sem ismert. A kollekció darabjai hosszú utat tettek meg, míg végül visszakerültek egykori szülőhelyükre a gyűjtő, az Amerikában élő dr. Gyugyi László csaknem négy évtizedes elhivatott gyűjtői munkájának köszönhetően.

 

 

 

 

 

 

Az eozin titka

A Zsolnay család és a gyár történetét bemutató kiállítás áttekintést ad az elmúlt másfél évszázad eseményeiről. A Zsolnay gyár a múlt századfordulón az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámia üzeme volt, ahol használati és díszedényt, építészeti kerámiát és kályhacsempét,

 

 

 

porcelánszigetelőt és kőagyag csöveket egyaránt gyártottak. A sikerekben jelentős része volt Zsolnay Vilmos találmányainak, amelyek közül a porcelánfajansz

 

 

 

és az eozin technika világhírnevet szerzett a Zsolnay névnek, a pirogránit pedig egy egész építészeti irányzatot, a magyaros szecessziót inspirálta a múlt századfordulón. 

A Sikorski -ház kiállításának különleges darabja a két darab 130 centiméteres Júlia váza, melyek egyenként megütik egy luxus Cadillac árát, valamint a rendkívüli kézügyességet igénylő, méhsejt technológiával több hétig készített tányér.

 

 


A díszkerámia-gyártás mai munkájába a Látványmanufaktúra enged bepillantást. A látogatók megismerhetik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra gyártási folyamatát, közismert motívumait, termékeit. Feltárulnak az anyagok és technikák, de a híres eozin termékek előállításának receptjét a mai napig titokban tartják. Az érdeklődők bepillanthatnak a nyersgyártás, mázolás, égetés hátterébe, s testközelből láthatják, ahogy a gyár festői a szemük előtt varázsolják a gyönyörű motívumokat a mai Zsolnay-termékekre.

 

 

 

Kézművesek utcája

A sokszínű és gazdag kulturális élmény után a turisták betérhetnek a Kézműves boltok utcájába.

 

 

 

Zsolnay Örökségkezelő NKft. és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., a látogatók igényeit szem előtt tartva, létrehoztak a Zsolnay Negyeden belül egy komplex szolgáltató központot, a Zsolnay Infopont és Shopot. Elegáns, esztétikus megjelenésében erőteljes elemek a plafonról lelógó Zsolnay csészék,

 

 

 

az eozin betűs feliratok és a bejáratot őrző pirogránit oroszlánok is. A külföldiek előszeretettel vásárolják a jól ismert  mokka-, tea-, sütemény-, szendvics- és étkészleteket, faliképeket, ékszereket, valamint a híres eozinból, és pirogránitból készült dísztárgyakat.

 

  

 

 

A utcában népszerűek a helyi vállalkozók által működtetett, közel 400 féle terméket árusító bájos boltocskák: többek között a Csoko-Láda Csokoládé, a Nosztalgia Cukorka Manufaktura, a Pékség és a Signo Galéria is.

Az Alkotó negyed helyet ad kulturális intézményeknek, így a Liszt Ferenc Hangversenyteremnek, a Bóbita Bábszínháznak, és vendéglátó vállalkozásoknak. Az egész évben folyamatos gyerekprogramok is vonzzák a családokat.

 

Munkácsy kiállítás nyílt

Új attrakció a festőóriás mintegy 60 művét bemutató kiállítás, amellyel a Zsolnay Örökségkezelő tiszteleg a 175 éve született Munkácsy Mihály előtt a Zsolnai Negyedben. Május 17-től hat hónapon át látható az Ásító inas, és több olyan alkotás, amit most először állítanak ki. Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő kollekciójának része Munkácsy életművének valamennyi szakaszából őriz festményeket. Megjelennek a bibliai témájú művek, a szalonzsánerek és a késői melankolikus tájképek is, valamint más ismert művészek - köztük Rippl-Rónai József, Hans Temple, Halmi Artúr, Pásztor János – képei is szerepelnek.

 

   

 

 

A városvezető bizakodó

Páva Zsolt a város turisztikai helyzetéről az újságíróknak megemlítette az elmúlt évek jelentős kulturális fejlesztéseit, például a nagy értékű Zsolnay gyűjtemény megvásárlását és gondozását, a Püspöki Palota látogatható kiállításának megnyitását, valamint a Pécsi Tudomány Egyetem jelentőségét a felsőoktatásban, és az autóipari beszállító cégek prosperálását. Előnyösnek mutatta be, hogy az egészségturizmusban működő Da Vinci magánklinika átalakítása, a vendéglátás nemzetközi egységeinek fellendülése, a júniusban megrendezett POSZT fesztivál, és az azt követő, négy napos Zsolnay Fényfesztivál emelik a város vendégforgalmát.

 

 

 

A polgármester a jövő fejlesztési elképzeléseiről néhány célkitűzést sorolt: „Kiemelt turisztikai régió” kategóriába kíván kerülni a város, amelyben mecseki bakancsos turizmus programokat dolgoznának ki, szálláshelyeken bővítenék a wellness szolgáltatásokat, valamint a patinás belvárosi hotelek kategóriába sorolását felújításokkal megemelnék.

 

Gazdag egyháztörténeti emlékek

Pécs számtalan olyan múltbéli értékkel rendelkezik, amelyek közös kincseink. Olyan egyházi épületek és tárgyak ezek, amelyeket a város megóv, állagukat megőrzi és bemutatja a látogatóknak. Nem egyszerűen épületekről, műalkotásokról, kulturális javakról van szó, hanem az egész emberiség kulturális örökségeinek is tekinthetők.

 

 

Érdekesség az UNESCO Világörökséggé nyilvánított Cella Septichora Látogatóközpont, a benne őrzött egyedülálló leletek, amelyek a késő római kori temetőkben fellelt kisméretű, családi sírkamrák, nagyobb közösségi sírboltok, és temetői építmények.

 

 

 

 

 

A Pécsi Egyházmegye intézményei: a Székesegyház, Püspöki Palota, Dóm Kőtár, KincsTár, Dzsámi, Püspökszentlászlói kastély és Arborétum, Máriagyűdi kegyhely a szépségükkel, a történelmi emlékeikkel, és a vallási feladataikkal egyetemes kulturális missziót töltenek be.

 

 

 

 

 

Különlegesség a Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története, ami a középkorig nyúlik vissza, de egészen egyedi szerepet kapott a 20. század második felében. A földalatti kiállítást és a Pécsi Püspökség többi nevezetességét a városban és a környékén érdemes sorra meglátogatni.

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 Folytatás: másodi rész

                harmadik rész

 

Vissza » Főoldal

 



All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk