Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Saját Flickr Galéria

Abasár történelmi emlékhely lett

 

 

            Heves megyében, a gyöngyösi járásban található Abasár. Jellegzetességei közé tartozik, hogy ez Magyarország egyik legmagasabban fekvő szőlőterülete a Sár-hegyen, kedvelt fajtájuk az olasz rizling. A falu régi címerében szereplő három kápolna egyike állt itt fenn, a Szent Anna kápolna, amely évszázadok óta búcsúhelyszínként is szolgál. Kicsit lentebb, a település szélén fekszik a Petermál kápolna, amely már nem látható, csak a földalatti rész az, ami megmaradt. Ennek a 40-es, 50-es években még álltak a falai. Viszont mintegy 30 sírt tártak fel,

 

 

bár sokkal több van, valószínűleg a köznép temetkezhetett ide a leletek alapján. Egykor ott volt a koraközépkori település szolgálók lakta része. Veremházak tartoztak hozzá. Tervezik, hogy meghagyják ezt egyelőre beépítetlenül, tanulmány tervet készíttettek a rekonstruálására, bemutatva a korra jellemző házakat, növényzetet, mint egy skanzent. A feltárás és a méltó bemutatás azonban csak összefogással lehetséges.

            Dr. Lénártné Benei Anikó polgármesterasszony

 

 

néhány éve elmondta, hogy a település lakóinak nagy része a mezőgazdaságból, annak is a szőlőtermelés ágából él. – Hódítjuk vissza a hegyoldalt – jegyezte meg, - 40 év után újra szőlőt telepítenek az emberek.

 

 

Másrészt az ország 70 százalékát az itteni szőlészek látják el oltvánnyal. Általában fehérszőlőt termesztenek a Sárhegyen, a földrajzi eredetvédett Olaszrizling a legismertebb és leggyakoribb. De terem itt Leányka, Tramini, Chardonnay, Irsai Olivér, és vörös szőlőkkel is találkozhatunk. A talaj vulkánikus eredetű andezit tufa, ma is látható láva maradványokkal a romantikus pincesor pincéinek a belsejében.

 

 

Az egykori földesurak előírása szerint évente legalább egy méternyit kellett vájni a pincék meghosszabbítására. A borok fűszeresek és „legényesek”, ahogy itt mondják. Közelmúltbeli érdekesség, hogy 2013-ban az ország madara lett az abasári gyurgyalag.

 

 

És ez nem minden. A település története egészen időszámítás előtt 2500-ig nyúlik vissza, magyar emlékei pedig Szent István király koráig. A magyar korai középkor helyszíne Abasár, ahol évekkel ezelőtt megtalálták Aba Sámuel király

 

 

egykori nemzetségfői központjának maradványait. Folytak az ásatások, amelyek során az alapító Aba Sámuel monostorának egy részét tárták fel. A 990-ben született király a hagyomány szerint vagy Géza fejedelem, vagy István lánytestvérét vette feleségül, a kevés korabeli írásos emlék miatt igen sok bizonytalanság van élettörténetében. Ami biztos, hogy az Abák székhelyén építette fel várát és egy monostort is alapított, ahol 1044-ben, 970 éve eltemették. Ő volt a harmadik magyar király egy olyan korban, amikor még a pogányság és a kereszténység közötti harc éppen úgy eldöntetlenül folyt, mint a német császár hűbérurasága elleni küzdelem.

 

 

Aba Sámuelt a főurak emelték trónra Orseolo Péter ellenében. Rövid ideig - 1041-től 1044-ig - uralkodhatott. Ménfőnél csatát vesztett, ellenfelei elfogták és megölték. Ám előtte kiépítette az Aba nemzetség egyik legfontosabb centrumát. Sírját, ahová a legenda szerint Feldebrőről a hívei ellopva, eltemették, tiszteletük és csodálatuk jeléül, állítólag a XVII. században borpincévé alakították, ám ez is bizonytalan. A pincelabirintusban kivájt helyszín önkormányzati tulajdonban van; tisztán tartják. Haller gróf márványtáblája, amelyen kifejtette, mennyire nem kedvelte a királyt, szintén itt található.

 

 

            A feltárással kapcsolatos régészeti munkák az 1950-es években kezdődtek el, majd a 70-es években leletmentéssel folytatódtak. 2006-ban és 2007-ben is végeztek ásatásokat. Az eddigi kutatómunka során a szakértők megállapították, hogy a község úgy nevezett Bolt-tető alatti részén fontos és értékes középkori épületegyüttes maradványai találhatók. A leletek bizonyítják, hogy a helyszín nemcsak a környék, hanem a magyar középkornak is lényeges része.  Az ásatások során 11 méter átmérőjű rotundát, a nagyságánál fogva is királyi méretű kör alakú kápolnát találtak a régészek, - ezt a turisták az ideiglenes védőtető alatt jelenleg is megtekinthetik – közepén egy kúttal, amelyről még nem tudják, vizet tartalmazott, vagy menekülési útvonal volt.

 

 

Dr. Lénártné Benei Anikó most elmondta, pályázati pénzből szeretnének ennek állandó befedést biztosítani. Az egri Dobó István Vármúzeum az abasári önkormányzattal együttműködve 9 millió forintos támogatást nyert el pályázaton, hogy az eddigi leleteket be tudják mutatni az idelátogatóknak. Ebből konzerválni lehet a feltárt falakat és vizsgálni, restaurálni. A jövőben tervezik emellett a közeli, egykori, szocreál művelődési házat megújítva, annak külsejét meghagyva, látogatóközponttá alakítani, és miközben felidézik Aba Sámuel korát, a leleteket megtekinthetővé tenni, programokkal, a legendákat megelevenítve a középkort interaktív módon közel hozni a látogatókhoz. A döntése, amellyel történelmi emlékhellyé nyilvánították a maradványokat, felhívta az itt élők és dolgozók figyelmét arra, hogy értékes nemzetségfői központ van a föld alatt. Rekonstruálásával további információkhoz juthatunk az államalapítás koráról. Ezzel Abasár az 52. történelmi emlékhely Magyarországon. Természetesen a feltárás folytatódik. Szeretnék elérni, hogy a község a turisztikai érdeklődés fontos központjává váljon. A cím elnyerése egyúttal felelősséget is jelent, a megőrzés, a tisztítás, az enyészettől megóvás területén – szögezte le Dr. Lénártné Benei Anikó.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Vissza » Főoldal

 



All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk