Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Saját Flickr Galéria | Turisztikai képek- ahol jártunk

A vintage, a magyaros és a trendi a Tabánban

 

 

Ha Buda patinás városrészében, a Tabánban sétál az érdekességre vágyó utazó, tehet egy kifejezetten gasztronómiai túrát is a történelmi házak között. Párszáz méteren belül olyan lokálpatrióta vendéglátósokkal találkozhatunk, akik itt születtek a környéken, ha el is mentek, visszajöttek, és belevágtak vendéglátó vállalkozásokba. Nemcsak az üzlet, a profit, a forgalom számukra a lényeg, hanem leginkább a Tabán és a vendégek szeretete motiválja a tulajdonosokat.

 Fotó: Fortepán

Buda legszebb része

A pesti oldalra oly jellemző pezsgést ebben a városrészben nem látunk, itt valóban nem lehet hajnalig hangoskodva bulizni, éjszaka csend száll a környékre, nincsenek nagy boltok, és a szolgáltatások is elmaradnak a Duna másik oldalától. Cserébe romantikus történelmi miliőt kapunk, lenyűgöző építészettel, műemlék épületekkel, ahol lépten-nyomon szembejönnek az elmúlt évszázadok.

 

 

Az I. kerületet igazán bőkezűen látta el a természet szépségekkel, mert a Várhegy,

 

 

a Gellért-hegy, a Naphegy, a Dunával ékesítve, a világ legszebb fekvésű fővárosává tette Budapestet. Tabán név alatt a három hegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. A védett völgy, a napsütötte hegyoldalak, a Gellért-hegy lábánál fakadó hévizek, és nem utolsósorban a Duna közelsége már az elmúlt századokban is kedvelt lakóhellyé tette ezeket az utcákat.

A legnagyobb történelmi események, a honfoglalás, a tatárjárás és a török hódoltság ezt a vidékek sem kímélte, de hosszú időre meghatározó az 1690. évi "Nagy szerb vándorlás" amikor szőlőtermelő szerbek települtek nagyobb számban a dimbes-dombos lejtőkre. Róluk kapta a városrész a Rácváros elnevezést; hajdani ittlétükre ma a Rác-fürdő és egy kőkereszt utal.

 

Sétáljunk hát!

Az új szerb népcsoport hatására a környék a jelentős méretű közösség otthonává lett. A közkedvelt Szarvas-ház

 

 

 a XIX. század első felében Buda város főjegyzője, a köztiszteletnek örvendő jogász, Sima Ignjatović birtokában volt. Ekkoriban a fogadó a szerb írók-költők találkozóhelyévé, irodalmi szalonjává vált. A Szarvas téri épületben ma az Aranyszarvas

 

 

nevű étterem van, amelynek teraszáról páratlan panoráma mellett étkezhetnek a vendégek.

 

Átsétálunk szembe a környék kulturális találkozópontjához, az Ybl Budai Kreatív Házhoz.

 

 

A megújult, nyitott közösségi tér a hatvanas években Várkert Kioszk néven népszerű randevú helyszínnek számított, mert tánczenekar is közreműködött az ötórai teákon. A vendéglátó-funkció kisebb megszakításokkal végig kísérte a szép épület több, mint százéves történetét. A szórakozóhelyként, táncegyüttesi próbateremként, kaszinóként és különböző rendezvények helyszíneként is látogatható volt. A második világháborús sérüléseket kisebb-nagyobb mértékű renoválásokkal igyekeztek javítgatni, 2009-től azonban üresen állt, állapota jelentősen leromlott.

 

 

A fordulat akkor következett be a hányatott sorsú épület történetében, amikor 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába került. 

A homlokzatot mesteri módon állították helyre,