Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Magyar Portéka | Turisztikai képek- ahol jártunk | Saját Flickr Galéria

A felfedezetlen Kiskunság

 

 

Országunk földrajzilag legsimább területe a Duna–Tisza köze. A kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő tájat értjük, amely több megyén is átnyúlik. Az egyik a három tájegységre osztható Bács-Kiskun megye sík vidéke, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség. 

A Duna-Tisza közén található Kiskunság ma még a hazai turistáknak is felfedezetlen régió, a külföldiek bakancslistájára általában csak néhány célpontja kerül. Pedig rengeteg arrafelé a látnivaló.

A Kiskunságban rejlő lehetőségeket az utóbbi évtizedekben kezdték el alaposabban kiaknázni a helyiek, de most már bátran állíthatjuk, hogy napokba telhet végig járni a környék értékeit. A térség települései meglepetésekkel és számos kulturális látnivalóval várják a látogatókat, akik a helyszínen olyan ismeretekre és élményekre tehetnek szert, amire máshol az országban nem adódna lehetőségük.

 

Jonathánból Jonathermál

 

 

Itt van rögtön a 11 ezer fős Kiskunmajsa. Az egyszerű, csendes kisvárosban, a Dél-Alföld szívében olajat kerestek, de termálvizet találtak a 1960-as években. Több olajfúrás is sikertelenül végződött, kőolajat nem találtak, azonban a fúrási műveletek melléktermékeként termálvíz tört a felszínre, aminek jelentőségéről akkor még fogalma sem volt senkinek. A termálvíz kutak hosszú évekig lefedve várták, hogy egyszer valaki meglássa bennük az értéket. A Kiskunmajsán működő Jonathán Mezőgazdasági Termelőszövetkezet akkori elnöke gondolt egy merészet és elhatározta, hogy megvalósítja a majsaiak régi álmát: megépíti a vágyott fürdőt a város határában, a puszta közepén. A TSZ tulajdonában lévő termál kutak hasznosítására így hamarosan el is kezdődtek a munkálatok, majd a megnyitó is elérkezett 1984-ben.

 

 

 

A harmincöt éves múltra visszatekintő Jonathermál Gyógy - és Élményfürdő, háromgenerációs komplexum, ahol a család minden tagja felüdülhet a parkosított, sportolási lehetőségekkel is ellátott környezetben, a kül- és beltéri gyógy-,

 

 

 

csúszdás-, hullám- és élménymedencékben. Széleskörű szolgáltatások mellett  a Kiskunmajsára érkező vendégek a fürdő közvetlen szomszédságában elhelyezkedő motelben és kempingben találnak szálláslehetőséget az üdülőfaluban, panzióban, és a sátorral, lakókocsival érkező vendégeket 5 hektáros ligetes kemping várja.

 

 

 

 

 


A fürdőzésen túl a cég társadalmi felelősségvállalása is kiemelkedő, mert nemcsak a fejlesztésre koncentrálnak a tulajdonosok, hanem a környezetvédelem is fontos részét képezi a működésnek. A fürdő és a motel épületeit termálvízzel fűtik, így hasznosítva a földből 72 fokosan feltörő víz hőenergiájának jelentős részét, mielőtt a víz a medencékbe kerül. Szelektív hulladékgyűjtésre is buzdítják a vendégeiket – az ehhez a szükséges feltételeket is biztosítják.

 

 

 

A fürdőnek saját kertészete van, amely a hatalmas gyepes terület gondozása mellett többek között maga termeszti a fürdő és motel területén elültetett virágokat. A Jonathermál elkötelezett természetvédőként minden évben madárodúk tucatjait helyezi ki a fürdő környéki fákra, hogy fészkelőhelyet biztosítson a táj jellegzetes madarai számára, továbbá támogatja a Kiskunságban őshonos, s ma már csak itt fellelhető tartós szekfű megóvását.

 

Madárdalos telefonfülke

 

 

 

A fürdőzés után jól esik az ebéd Kiskunmajsa legnagyobb éttermében, a muskátlis teraszú Lópofa étteremben. Könnyen megjegyezhető nevét még az induláskor vele együtt üzemelő lovarda miatt kapta.

 

 

 

Az árnyékot adó ősfákkal teli parkba lépve meglepődünk, mert az út szélén áll egy eredeti, városi, retro telefonfülke, az oldalán madár fotókkal. A kíváncsi arra járó olvashatja az eligazító táblát: a telefonkagyló leemelésekor a hallgatóban a térségre jellemző, különböző madarak füttyei, csicsergései érkeznek.  Különleges, egyedi és  vendégcsalogatóan jó ötlet.

 

 

 

 

A meleg júliusi napon jól esik a felújítás után márciusban nyitott vendéglő klímás belső terme, ahol csárdajellegű ételeket szolgálnak fel. Előételként csólyospálosi sajttálat, majd kapros legényfogó levest,

 

 

 

utána a bőségtálból kóstoltunk, mindezt helyi étvágygerjesztővel előkészítve. A pálinkás üveggel együtt érkezett Szankfrancisco feliratú pólóban a szanki Méz és Meggyfesztivál szervezője Mára Krisztián.

 

 

 

Bár nem mondta, hogy az amerikai nagyváros Szank testvérvárosa lenne, de a találó szöveghez még jobban esett az aperitif.

 

 

 

A vendéglátók meglepetése ezután a kemencében éppen megsült illatos, forró kenyér.

 

 

 

Közös múlt emlékhelye

 

 

 

Harminchárom kiskun település nyolcszáz éves történelmének beteljesítése a Szank határában frissen átadott Kiskun Emlékhely.

 

 

 

Az 350 millió forintos vissza nem térítendő uniós forrásból létesített emlékparkot tízéves előkészítést követően júniusban avatták fel.

A látogatóközpontban Patkós Zsolt,

 

 

 

Szank polgármestere lelkes ismertetőt tartott: „ A történelmi koncepció az volt, hogy a kiskun identitást bemutassuk, azt a magyarságba olvadó, harcos népet, akik a térségben a 13. században megtelepedtek és jövőt építettek”.

 

 

 

 

Az épületben modern vizuális és virtuális kiállítási eszközökkel és videóval mutatják be Szank vezért, a kiskun emlékeket és történelmi szerepüket.

 

 

 

 

Végig sétálunk az udvaron, megismerkedünk az itt élő kunok életével, láthatunk egy Árpád-kori templomot kettős körárokkal és védművel, valamint korabeli földházakat, jurtákat, berendezési tárgyakkal, használati eszközökkel és gazdálkodási szerszámokkal.

 

 

 

 

A későbbiekben a régészeti feltárás tovább folytatódik az emlékhely területe mellett,

 

Hogyan készül a konyakmeggy?

 

 

 

A Kiskunságról elsőre valószínűleg mindenkinek a természeti csodái jutnak eszébe, mint a szebbnél szebb arborétumok és homokbuckák, de a régió gasztronómiája is meglepően sokszínű. A Duna-Tisza közén igazi ínyencségekkel találkozhatnak a turisták, és garantáltan maradandó élménnyel gazdagodnak a látogatók. Kevesen tudják, hogy Szankon van az ország egyik kézműves konyakmeggy készítő manufaktúrája, lépjünk be az Ízek Házába!

 

 

 

 

A konyakmeggy-gyártás már korábban is működött a környéken, azonban az Ízek Házában, a látványüzemben újjáéledt a hagyományos termék. Ritzné Mária

 

 

 

átvette a felszámolt majsai üzem gépeit és néhány fővel működteti a kisvállalkozását.

 

 

 

A vendégek nagy üvegablakokon keresztül követhetik a konyakmeggy-gyártás folyamatát. Kizárólag helyi meggyet használnak, amit 80 százalékos szeszben érlelnek, majd fondantba és 35 százalékos csokoládéba mártanak egyenként. Óránként 2000 darab, 5 kg készül ezzel a hagyományos módszerrel.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=agebRgTjxVg

 

 

Edd a mézet, védd a méhet!

 

 

 

Az Ízek Háza udvarán Csontos Károly méhész várta a csoportunkat és fiával

 

 

 

 

megmutatta a mézviasz leszedés műveletét. A szanki méz országos hírű, nagyon finom és jó minőségű a Kiskunság fáinak, virágainak köszönhetően. A környéken az akácon kívül a szíriai selyemkóró, a selyemfű, és a helyi specialitás, a vaddohány terem. Ez a növény egyedül itt, a meszes talajon ad nektárt, egyedi értéke, hogy a virágporra allergiások is fogyaszthatják.

 

 

 

A méhésztől, akinek 80 méhcsaládja van Szankon, megtudtuk, hogy aggódik a mezei- és gyomnövények túlzott irtása miatt, mert virágaik nélkül a méheinek nem marad gyűjtőhely.

 

Ötvenhatos teherautó

Magyarország ötvenes évek-beli történelmének egy jelentős fordulópontját egy apró kiállítási tér, a Büszkeségpont mutatja be Szankon.

 

 

 

Az 1956-os eseményekre emlékezik, és az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja a sok eredeti relikvia: teherautó okmány, berendezett iroda, fotók, plakátok, fegyverek, viharkabát, börtöncella, miközben a harcokban részt vett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Akit érdekelnek a 63 éve történtek kisfilmen is láthat eredeti felvételeket.


A szankiak ajánlják fiatalnak, idősebbnek egyaránt, függetlenül attól, hogy átélő volt, és a feje körül süvítettek a lövedékek, vagy csak a történelemkönyv lapjain találkozott 1956-tal. A kiállítás a magyar múlt egy darabját mutatja be.

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Vissza » Főoldal

 



Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek








All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk