Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Vidámparkból Állatkert

 

Magyarországon mintegy két tucat állatkert működik, azonban mindegyikük között a budapesti a legrégibb és a legnagyobb. Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A régi állatkert nagy kedvence a termetes, Jónás nevű vízilóbika volt, amelyet még 1893-ban vásároltak. Az állatkertet a múlt század elején teljesen újjáépítették s 1912. május 20-án nyitották meg a nagyközönség előtt. Igen nagy elismerést váltott ki az újszerű, rendszertani alapú beosztás, a szárazárkos-műsziklás bemutatási rendszer, valamint az országban korábban nem létező édesvízi és tengeri Aquarium. A Kissziklában kialakított Barlang mozit is hamar megkedvelte a közönség.

Bográcsban a vadállatok

Az első világháború idején senki sem lőtte, vagy bombázta az állatkertet, a veszteségek mégis súlyosak voltak. A háború elején egy jelentősebb épület-átalakítás is történt, bár ez nem az állatok életkörülményeinek javítását szolgálta. A "vastagbőrűek házával”, vagyis Elefántházzal kapcsolatban ugyanis a Török Követség azzal a kéréssel fordult az állatkerthez, hogy ezt a házat építsék újjá, mert az épület muzulmán mecsethez hasonlít. A ház karcsú minaretjét tehát sietve lebontották, már csak azért is, mert a Török Birodalommal az első világháborúban a Monarchia szövetségben állt.

A második világháború az egész ország számára tragédiát jelentett, s természetesen a Budapesti állatkertben is tragikus volt a helyzet. Amelyik állatot nem bombáztak le a házával együtt, amelyik nem fagyott a tóba, és amelyik nem veszett éhen, azok nagy részét bográcsban megfőzték az ostrom alatt éhező fővárosiak. Mire a front átvonult Budapesten, az egykor gazdag állatkertből egy romhalmaz maradt, benne alig tizenöt állattal. Amikor a harci cselekmények megszűntek Budapest hamarosan hozzáfogtak helyreállításhoz és a romokból ismét állatkertet építettek. A megmaradt állatokat az egyetlen fűthető épületben, az Elefántházban szállásolták el, s hozzáláttak a romeltakarításhoz. 1945. május elsejére ismét, immár harmadszor nyitották meg az állatkertet.

   

   

    

Folyamatos megújulás

Az állatkert megnyitásának 100. évfordulója 1966-ban volt, s erre a jelentős eseményre nagyszabású tervekkel készült a kert. A centenárium jegyében alakították ki a Rovarházat, ekkor hozták rendbe a Kis- és a Nagysziklát. A háború során elpusztult régi Zsiráfház helyén egy újat emeltek, s 1965-ben e zsiráfok is megérkeztek. Új Bölényház is épült, mert a fából épült régi bölényház a háború alatt teljesen elpusztult.

1994-ben megkezdődött a "rácsellenes" program, a következő évtől kezdődően pedig, a kert tervszerű rekonstrukciója. Az elmúlt esztendőkben úgyszólván az Állatkert minden négyzetcentiméternyi területén történt valami változás. A rekonstrukció során számos állatház újult meg, így befejeződött a Pálmaház felújítása, ismét régi szépségében tündököl az Elefántház, és számos további létesítményen is jelentős korszerűsítési munkálatokat lehetett elvégezni. A rekonstrukció során nemcsak az eredeti műemléki környezet megóvása, helyreállítása és gazdagítása cél, hanem az állatok életkörülményeinek jobbá tétele is. Az 1990-es évek közepén megkezdett rekonstrukció, ami ma is folytatódik. Újjászületett az Akvárium és a régi Majomház, új Papagájlak és Pápuaház épült, emellett a régi tervek figyelembe vételével, de korszerű berendezéssel újra felépült a tóparti Krokodilház. jelenleg a Nagyszikla, és a szomszédságában lévő Szavannakifutó munkálatai zajlanak.

Program, program hátán

Az állatkerti belépő a hajdani egy forint helyett most annyiba kerül körülbelül, mint egy színházjegy, azaz 2500.- forint, ám ezért szervezett programokat és egész napos látnivalót kap a vendég egész évben, még január elsején, vagy december 24-én is. Többféle kedvezményt adnak például a gyereknek, adiákoknak, a nyugdíjasoknak, vagy a családoknak. Az évi egymillió főt meghaladó látogatók döntő része fővárosi és attól 100 kilométeres körből érkezik a külföldiek is egyre érdeklődőbbek, akik mintegy tíz százalékát teszik ki a vendégeknek. A 166 főállású dolgozót foglalkoztató cég éves kétmilliárd forintot meghaladó működési költségének kétharmadát kitermeli, míg a többit a főváros állja.

   

A hét kontinens több mint 8000 állatát bemutató intézményben oktatják a gyermekeket és a pedagógusokat, szaporítanak és kitelepítenek a védett állatokat, tudományos kutatómunkát végeznek, s mindezt különleges műemléki környezetben teszik. Szaporítják az állományukat. Most Asha, a madarakat kergető kiselefánt és a csetlő-botló zsiráfkölyök a legkedveltebb a látogatók körében. Az Állatkertben egy másodpercre sem lehet unatkozni. Napjában több tucat különböző program vár, szikrázó napsütésben ugyanúgy, mint hóhullásban. Lovaglás, állatbemutatók, előadások, látványetetések, állati találkozások a szabadban, és fedett helyen egyaránt.  Ha pedig éppen mozizni támad kedvünk, a Varázshegy csillagterében egész nap 3D-s filmek vetítése vár, vagy ugyanitt kipróbálhatjuk a 4D-s szimulátort. Még zárás utáni esti sétára is nyílik lehetőség. Az utóbbi években ismét felélesztették a múlt században kedvelt zenés esti programokat. A csillag téren, a Főkapu téren, avagy a Nagytó partján június elejétől augusztus végéig változatos zenei élmény várja az érdeklődőket.

Vidámparkból Állatkert

Hanga Zoltán szóvivőtől megtudtam, hogy a megnyitása óta sok területet vesztett az Állatkert, az ő portájukra épült a Fővárosi nagycirkusz, a Vidámpark és a Gundel étterem is. Most azonban a 11 hektáros Állatkert további 6,5 hektárral gyarapodik, mivel szeptember 30-ával mostmár nemcsak papíron, hanem tényleges átveszik a megszűnő, ráfizetéses Vidámpark Zrt. területét. A műemlék játékok, vagyis az 1906-ban készült zenélő ringlispíl, a múlt század eleji hullámvasút s az 1912-ben átadott (János vitéz történetét bemutató) barlangvasút megmarad és minden valószínűség szerint működni is fog. Az egykori Kis Vidámpark helyén már állatsimogató működik, a többi területrészek hasznosítási tervei is elkészültek, s a teljes átalakítást, fejlesztéseket döntően hazai és uniós pályázati pénzek igénybevételével a fennállásuk 150.évfordulójára, azaz 2016-ra be szeretnék fejezni.

  - Kőhalmi Dezső -

Fotó: www.aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Kapcsolódó cikkek: Állatkerti tantúra



Größere Kartenansicht

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

Vissza » Turisztikai cikkek - PR cikkek

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits