Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Kiskunhalas - A csipke városa


Viszonylag gyakran járok Szegeden, ám oda-vissza egyvágtában trappolok, pedig nem hajt a tatár. Most korán reggel elindultam s megálltam egy kávéra a Duna-Tiszaközi homokhátság legmagasabb pontján elterülő csipkeváros Kiskunhalas főterén, nem bántam meg. Estig ott ragadtam.

  

Sétaközben azonnal szembe ötlik a főtéren az uniós támogatással hamarosan felújítandó városháza, amelyet hófehér szecessziós díszítések tesznek látványossá. Az egyemeletes, tűztornyos épület klasszicista részét 1833-34-ben építették. A szecessziós bővítés 1906-ban készült el.

    

A Bethlen Gábor térhez észak felől csatlakozó Hősök terén emelkedik a Református templom, amely 1667-ben épült s 1702-ben tornyot építettek a nyugati végéhez.  Barokk, majd klasszicista stílusban bővítették. Déli külső falán dombormű emlékeztet Csokonai Vitéz Mihály halasi látogatására. A templom oldalán bazalt szégyenkő idézi a letűnt korok 1792-ig alkalmazott büntetési formáját: erre ültették vagy állították közmegvetésre azokat, akiket bűnösnek ítéltek különböző vétkek elkövetésében (például, ha valaki vasárnap munkát végzett, lopott, házasságtörést követett el, paráználkodott, hazudott, káromkodott, felebarátját sértegette vagy szidalmazta).

   

Gazdag látnivalókat kínál a csak tíz órakor kinyitó Tájház. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. Ez olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. Az érdekes látnivalók sorát az ipartörténeti műemlék Sáfrik malommal folytatom, amit 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Azt az 1901-ben Sáfrik József szélmolnár átépítette és korszerűsítette. 1940-től takarmánydarálóként működött.

   

Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész Thorma János. Érdemes ellátogatni az ő nevét viseli a múzeumba, ahol a Thorma Galériában a festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. Együtt látható itt Thorma két legnagyobb történelmi festménye a "Talpra magyar" és az "Aradi vértanúk". A múzeum egyéb látnivalója a Magyarországi pénzek-kiskunhalasi érmek, jelvények- numizmatikai kiállítás, valamint a Halas, a kiskun mezőváros 17-19. századi helytörténet és néprajz tárlat. Ennyi látnivaló után bizony jócskán megéheztem, így azután kimentem a városszéli horgászparadicsom szomszédságában álló lovaglást és motelszolgáltatást, valamint campinget is biztosító s a 19. században épült műemlék épültben lévő Sóstói Csárdához.

   

 Az étterem a kiskunsági étkekből is bő kínálatot ajánl s rendkívül jó ötletük, hogy minden hónapban háromszor torkos napot tartanak s szerdán a tésztákat, egyik csütörtökön, az étlapon jelölt étkeket, pénteken pedig a halféleségeket adják féláron. Az udvaron lévő kemence nemcsak látványosság, hanem sütnek-főznek is benne alkalmanként. Rendszeresen szerveznek gasztronómiai esteket, valamint zenés és egyéb kulturális programokat. Ebéd előtt mustrát vettem a helyi körtekülönlegességből párolt pálinkából, amit egy fölséges, nagymamám főztjének ízét idéző házi májgombócleves követet tésztával. Ezt a halasi disznótorok kedvenc étke a savanyúmáj követte, ami nek alapja egy májból és vegyes disznóhúsból készültpörkölt, amit összekevernek karikára vágott s ecetes vöröshagymával. Még bedolgoztam két darab lekváros palacsintát. Mindezt elkísértem egy nagyfröccsel a helybéli szőke pincészet szőlővirág illatú zamatos, Genarosa nevű borából.

      

Teli hassal úszás helyett már csak bekukkantotok a fedett és nyitott medencékkel, mi több gyógyvizes „dagonyázóval” is rendelkező kedves, parkos környezetben lévő strandra.

   

 Majd ellátogatok a város egyik büszkeségéhez a lovardához, amelynek udvarán most nemcsak a helybéli lovasok, hanem a rendőrség készenléti szolgálat tagjai is gyakoroltak. Itt meséli Rózsahegyi Róbert a Kiskunhalasi Lovasbandérium elnöke, hogy amikor a kun városok között a helybéliek is megváltották a redemptió alkalmával a szabadság-jogikat, akkora tömérdek arany mellett egy századnyi lovas huszárt is kiállítottak Mária Terézia testőrségébe, aminek a hagyományait máig őrzi a Lovasbandérium.

       

A halasi lovas életnek vitathatatlan lendületet adott regionális és országos vonatkozásban is az 1902-ben épülni kezdő csendőr lovas laktanya, amely akkoron a város szélének számító üres területen, a régi református temetőtől északra, több hektáron foglalt helyet s mára több nemzetközi bajnokkal is büszkélkedhetnek. Fedett lovardájuk az ország tíz legnagyobbika közétartozik, ahol a Bécsi Lovas Iskola bemutatóihoz hasonlókat terveznek.

   

A nap koránja a Csipkeház meglátogatása volt. A világelső brüsszeli csipke után a magyar csipkevarró asszonyok remekművei a legelismertebbek. A múzeumban élőben megtekinthető a csipkevarrás folyamata, emellett  látható  a  világhírű halasi csipke több mint 100 éves történetét átfogó állandó kiállítást is. 2000 óta április utolsó hétvégéjén nemzetközi csipke fesztivált rendeznek minden évben. A számos hazai csipkekészítő mellett külföldi csipkések munkáit is megcsodálhatják az érdeklődők. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta szerepel a Szellemi Kulturális Örökségünk Nemzeti Jegyzékén, valamint felkerült a Magyar Brands fogyasztói márkájának toplistájára is a halasi csipke, tervezik a terméknek a Hungarikum jegyzékbe való felvételét is.

        

Megdöbbenve hallottam, hogy a csipkét mindössze kilenc asszony készíti, ám a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumának elnöke Dr. Várnai László felvilágosított, hogy a több világkiállításon díjnyertes méregdrága csipkéből a túltermelés elkerülése miatt nem lehet többet előállítani. A gyönyörű áru, amit az azt kitaláló helybéli tanár, Dékáni Árpád és egy fehérnemű-varrónő, Markovics Mária múlt század eleji leírásának megfelelően készítenek, ma a magyar diplomácia egyik exkluzív ajándéka, amit pápák, államfők és királyok is kaptak már. Szeretnének bekerülni az UNESCO kiemelt produkciói körébe.

Írta:Kőhalmi Dezső

Fotó: www.aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán, Kőhalmi Dezső 1, - 19.10.2013 -



Größere Kartenansicht

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

 

Vissza » Turisztikai cikkek - PR cikkek

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits