Szálloda, ahol a szék balettcipőt hord

Szálloda, ahol a szék balettcipőt hord

Szálloda, ahol a szék balettcipőt hord

 

 

            „Itt akarok maradni ” – ez szerepel németül és angolul a Motel One Wien-Staatsoper szobanyitó kártyáján, és az ember csak helyeselni tudja a megállapítást. A szálloda eredetileg bérház volt, valószínűleg luxuslakásokkal, a Ringgel párhuzamos kis utcában, az Elisabethstraße-n, egy saroknyira az operaháztól. Aki belép ide, érzi, hogy a tulajdonosok szándéka szerint a ház légkörére hat a művészet. Főleg a balett. A portások mögött a falon freskó, tele balett-táncosokkal, Rómeók, Júliák, a Diótörő hercege röpköd rajta. A hall világítótestjei tütüket viselnek a fejünk felett, a székek pedig balettcipőt. Arat a türkiz szín, még a portáspulton a cukorka is ilyen. A légkör árasztja Bécs és a balett hangulatát. Kis bár, kellemes beszélgető sarkok, reggeliző rész – természetesen az egyik pincér magyar – és telt ház a jellemző. A szálloda épít különlegesen jó fekvésére, ezt a hotellánc német tulajdonosai jól kihasználják, a belsőépítész pedig elnyerte 2017-ben a szakma Award díját. A szobák egyszerűek, már nincs hűtőszekrény, telefon, bekészítés, és úgy tűnik, a vendégek nem is várják el. (Persze azért nyáron az ide érkező magyar szívesen hűtene valamit, ételt, italt…). A hazai háromcsillagos házaknak megfelelő a szolgáltatás, viszont a szerencsés helyszín minden pénzt megér.

 

 

            Az Opernringen gyönyörű Zsolnay kirakat állítja meg az embert, hosszabb bécsi tartózkodás során jól esik a magyar szó is, és a tulajdonosok kedvessége, amellyel a magyar porcelánok útját egyengetik az osztrákok és az idelátogatók előtt.

            Az igazi bécsi házi kosztot kínálja a vonzó, több mint száz éves atmoszférát sugárzó Pürstner vendéglő a Riemergasse egyik házában. Olyan a belső rész, hogy mindenki azonnal otthonosnak érzi, az árak barátságosak, és az ételek finomak. Természetesen megkóstoltuk a helyi, vagyis az igazi bécsi szeletet, amelyhez különlegesen finom krumpli salátát adnak körítésnek. A sör pedig hagyományosan kitűnő. A terem bokszokra, kis külön termekre, sőt még egy lugasra is tagozódik. Aki akar, teljesen elvonulhat, van lehetőség barátok találkozására. És érzi az ide betérő, hogy érdemes újra jönni.

 

 

            Még egy vendéglőt sikerült kipróbálnunk, az egykori zsidónegyed végén, a Ruprechtsplatzon, a volt sóhivatal épületében várja az éhes vendégeket a Salzamt étterem. A kiszolgálás gyors, kedves, az ételek finomak és változatosak. Mind a mennyiség, mind a minőség visszahozza számunkra a Monarchiát. Békebeli jóllakás a végeredmény.

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna

2017-12-30« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk