Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Újra virágzik a fazekasság

A fazekas mesterség ősi fészke Magyarországon az Őrségben lévő Magyarszombatfa, ahol a múlt század elején még több mint száz család megélhetését biztosította ez a szakma.

A szemet gyönyörködtető, természeti szépségekben gazdag vasi dombságban erdőkkel, zöldellő rétekkel, dúsan termő szántókkal ölelt kicsiny településen ma már csak tizenhárom fazekas él. Ők a gerencsér hagyományok megőrzésének legfontosabb biztosítékai. Ennek fontos részei az országszerte és külföldön is szervezett kiállítások, szakmai bemutatók. Valamint az évente helyben megrendezett Fazekas Napok Nemzetközi Fazekas találkozó. Mindig sokan látogatták az 1790-ben készült épületben lévő Fazekasházat. A zsúptetős múzeumot, s rendezvényházat nemrégiben uniós támogatással felújítottak, ám azt sajnos valaki idén áprilisban felgyújtotta, mielőtt még a hivatalos átadás-átvétel megtörtént volna.

Az ápolt virágoskertekkel díszes főutcán sétálók a járdára kitett asztalokon díszlő s eladásra kínált szebbnél-szebb cserépedényekről tudják meg, hogy a portán fazekas dolgozik. Ifj. Albert Attila polgármesternek még a dédöregapja is gerencsér volt. A négygyermekes 38 éves sportos kiállású férfi, szíves szóval invitálja a betérőt, megengedi kézbe venni a törékeny portékáját, korongozó bemutatót tart és mesél-mesél, szeretett hivatásáról.

- Egy középkori, 1366-ban kelt írás tesz először említést az Őrségben élő fazekasokról. Az első mesterek minden bizonnyal az Adriai-tenger mellől kerültek a környékünkre. Bizonyítja ezt, hogy hazánkban csak nálunk használnak, - bár egyre ritkábban - bal kézre eső korongot, a mesterrel szemben lévő helyett.  Ezzel ugyanis jobb a rálátás az anyagra és nem kell munka közben jobbra-balra hajolgatva ellenőrizni a forma egyenletességét. Az elektromos korong persze termelékenyebb.

A másik sajátos munkaeszközünk a „leckebőr”, amit a szakmabeliektől eltérően mi az egész munkafolyamat alatt használunk a formázáshoz. S ez nem más, mint egy szélesebb finom csík, többnyire borjúbőr. Nagyon fontos, hogy az edény falvastagsága mindenhol egyenletes legyen. Az őrségi fazekasok védjegye a harántcsíkozás akkor jelenik meg például a korsón, amikor a forgó anyagon belül lévő kéz és a kívül tartott fakés között megremeg az agyag, enyhe búgó hangot hallat, amit mi fogatásnak, vagy búgatásnak hívunk.

- Mit jelent a gerencsér szó?

- A mi mesterségünk is szakosodik, vannak a tálasok, a korsósok elsősorban az Alföldön. Mi pedig a jóminőségű lángálló agyagunknak köszönhetően elsősorban tűzálló fazekakat, sütő, főző és tároló edényeket készítünk. Nos, bennünket neveznek, a szláv eredetű szóval gerencsérnek, ami főként a Nyugat-Dunántúlon, leginkább Vas megyében terjedt el.

- Kelendő még a cserépáru?

- Szívesen vásárolják a szép formájú tálakat, pálinkás butykosokat, korsókat, és vázákat az emberek, főként dísznek. Azonban egyre nagyobb a kereslet a cserép étkészletek iránt. Volt, hogy egy nagy német étterem pályázatát én nyertem meg egy profi gyár előtt; a szép formát és az olcsó árat mindenhol szeretik. Napokig korongoztam, míg a többszáz edény elkészült s szemre nem lehet észrevenni, hogy lenne a darabok között méretbeli különbség. Persze azért sublerrel, azaz tolómérővel kimutatható minimális eltérés.  Most egy középkori jellegű étterem részére készítettem el kávébarna csészékből, tálakból és tányérokból egy sorozatot.

Szerencsére mind több a turista az Őrségben és szívesen betérnek hozzánk agyagból formált emlék, vagy használati tárgyakért. A vásárokon is kelendők a termékeink.

- Mikét képzik az utánpótlást?

- Ez a mesterség mifelénk apáról fiúra száll. Úgy mondják a fazekasságot megtanulni nem, csak ellesni lehet. A gyerekek már kicsiny korukban sokat játszanak a műhelyben, s itt elsajátítják a szakma fogásait. Azonban, amikor elkezd valaki korongozni hivatásszerűen, attól számítva el kell telni húsz-huszonöt évnek, mire kialakítja a hagyományőrzésbe beillő egyéni stílusjegyeit.

Nyaranta, szoktunk kézműves tábort is hirdetni, bár egyre apad az érdeklődés. A világ nem erre tendál, sajnos az értékrendekkel van baj. Inkább viszik az emberek a srácaikat az egyszerre tucatnyi mesterséget ajánló, ám alig-alig szakképzett emberek méregdrága táboraiba. Mi, ha pályázati pénzt tudunk szerezni, akkor általában egyhetes, szállásos, teljes ellátásos korongozó táborért átlagban mindössze 20 ezer forintot kérünk. Az oktatók a szakmájukat több évtizede űző mesterek, csak azért, hogy a gyermekekkel megszerettessék, megismertessék ezt az ősi mesterséget, inkább néhány napra bezárják a saját műhelyüket.

Az Őrségben nyaraló felnőttek és gyerkőcök körében kedvelt mulatság, kellemes program az egy-két órás ismerkedés a korongozással.

- Hol bányásszák az agyagot?

- A munka fajtájától függően többféle agyagot, nemcsak helybélit használunk.

Írta, fényképezte: Kőhalmi Dezső

 


Größere Kartenansicht

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

Vissza » Aktív-mozaik

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits