Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Turizmusról, borról beszélgettünk

 

A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya 2014. február 18-án a székházban tartott szakmai rendezvényére meghívta Székely Györgyöt, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-európai Régióért felelős igazgatóját, aki előadást tartott a skandináv államok beutazó forgalmáról, a változó trendekről, s második napirendként megismerkedhettünk Gálné Dignisz Évával, az 2013. esztendő Év Borászával és fölséges boraival.

 


TURISTÁK ÉSZAKRÓL

 

A MALÉV megszűntével is nő a turizmus

Székely György meglepő, ám logikus megközelítéssel kezdte előadását. Az Észak-Európához tartozó s turizmus szempontjából figyelembe veendő nyolc kicsi ország két csoportra osztható. Skandináviához tartozik Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, míg a Baltikum államai Litvánia, Lettország és Észtország, ahonnan két éve megszűnt MALÉV járatait jószerével kiváltották a charter járatok, valamint a SAS légitársaság. A térség össznépessége 32,8 millió ember és kilenc nyelvet beszélnek. A magyar légitársaság megszűntét követő aggályok dacára a térségből soha nem látott tempóban fejlődött mégis a hazánkba irányuló turizmus. A Magyarországot meglátogató, jó keresetű és különösen jó nyugdíjú s jól költő világjáró északi népek vonatkozásában 2012. évben a növekedés 21%, míg a múlt esztendőben 10% volt. Az idei fejlődésben már csak 3%-ot várnak a szakemberek, mert a jelenlegi repülőjáratok csak ennyit bírnak el, személygépkocsival és vonattal pedig nemigen jönnek ebből a desztinációból hazánkba, mert túl nagy a távolság.

 

Miért látogatnak Magyarországra északról

A tárgyalt kilenc ország turistái számára, majdnem kivétel nélkül csak Budapest az ismert turisztikai márka, a turizmus nyelvén ennek neve citybreak. Ez alól egyelőre mindössze 40-50 ezer dán a kivétel, akik szívesen ellátogatnak a Balatonhoz is. A legnagyobb, nyugdíjasokra szakosodott svéd iroda, a Grand Tours idén fog először utasokat Hévízre vinni.

A mice, azaz a konferenciaturizmus sajnos megcsappant, ugyanis a MALÉV reggel érkező, estére visszainduló napi gépei helyett a fapados légitársaságok egyik nap jönnek, a másikon mennek, kiéve a SAS néhány járatát, ám az csak egyetlen fővárosból jön hazánkba, így átszállásra kényszerülnek a szomszédos országok lakói. A légi összeköttetés kiváló, hiszen ötször annyi repülőgép érkezik ebből a térségből Magyarországra, mint az Egyesült Királyságból, vagy Franciaországból.

A harmadik nagy kategória a gyógyturizmus fogászati ága, különösen a dánok és a norvégok körében. Van olyan klinika, amely évente 2-300 fogbeteget fogad Norvégiából. 2012-ben 2500 vendég fogászati kezelésér nyolcmilliárd forintot hagyott itt. Sajnos az északi országokban inkább a gyógyszeres kezelést, gyógytornát s legfeljebb a fizioterápiát ajánlják a mozgásszervi betegeknek és a külföldi balneoterápiát ezen államok betegbiztosítói nem preferálják. Eme országokban nincs, illetve alig található gyógyvíz. Így azután nem alkalmazzák a balneoterápiát. Mindezek tetejében a magyar egyetemi oktatásban nem szerepel önállóan a balneológia. (A Magyar Balneológiai Társaság viszont rendszeres balneoterápiai képzést tart a reumatológus orvosok részére. A szerző.) Ezen desztinációból elsősorban nem gyógyítás, hanem egészség karbantartás céljából érdemes hívni a vendégeket.


 


Új vendégcsalogató elképzelések

A Magyar Turizmus Zrt. az Észak-európai régióban is rendszeresen részt vesz a kiemelt utazási kiállításokon. Rendszeresen tartanak több várost érintő road showkat, work shopokat nyolc-tíz magyar szolgáltató bevonásával. De ezek sorába tartoznak a bor és gasztronómiai rendezvényeik is. Amelyek alkalmával az ország reprezentáció mellett tucatnyi üzleti találkozót is szerveznek. Különösen növekszik azon programjaik súlya, amikor turisztikai V3-ként a lengyelekkel és a csehekkel együtt kínálják a látnivalókat, illetve az üzleti lehetőségeket. A nagy életmódmagazinok részére pedig study tourokat hirdetnek, évente 40-50 újságírót és utazásszervezőt hívnak meg ennek során Magyarországra. De jól kihasználják a nagykövetségi kommunikáció adta lehetőségeket, valamint az Internetet is. Különösen hatékonynak tartják a repülőjáratokon kifejtett, úgynevezett légitársasági kampányokat.

Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a lankás Dunántúl ajánlására, mondván ez „Toscana félúton, Balatonnal feldúsítva”. Az Alföldön a síkság, a hagyományos állattenyésztés lehet csáberő. Az északi országokban a tömény szesz helyett mind nagyobb a keletje a jó bornak és sokakat érdekel a lehetőség, amit a sokféle tájegységünk sokféle minőségi bora nyújt. Azt is tudni kell, hogy a szívesen utazgató északi népek kilencven százalékkal többet költenek túráik során, mint a többi európai állam polgárai. Ennek dacára nem az öt, hanem a 3,5-4 csillagos szállodákat kedvelik, anglofilek, gasztrofonok, és sok zöldet esznek, szívesen fogyasztják a bort, a pezsgőt és a koktélokat. A magyar halászlé, vagy gulyás viszont leveri őket a lábukról! Divatkövető sznobok, nem a különlegesen magas kultúrát, hanem a kellemes atmoszférát keresők, szociálisan érzékenyek és elfogadók, akik rendkívül érzékenyek a környezet állapotára. Fontos információ még, hogy eme országok lakói alapvetően barátságosak, ápoltak, és ezt várják el másoktól is. További jellemzőjük, hogy sportosak, informálisak és humorosak.

 

A LEGJOBB BORÁSZNŐ

 

A cím létrehozása, 23 év óta, először a múlt évben kapta meg először az Év Borásza címet Gálné Bignisz Éva személyében.

 


Bázis a Csepel-sziget és a Balaton-felvidék

A 2004-ben épült pincészetük a Csepel-sziget déli részén a Budapesttől 25 kilométerre Szigetcsépen található. A falu és a szomszédságában lévő Szigetújfalu dűlőiben fekvő 76 hektár szőlőterületük adja a boruk alapanyagát. Ebből 60 hektárt 1999-2005 között telepítettek minőségi fajtaösszetételben, amelyek a következők: Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Kékfrankos, Cabernet sauvignon és a Pinot noir.

A szőlőbirtok 2011-ben tovább bővült a Balaton-felvidéken. Lesencefalu dombjain 10 hektár szőlőültetvénnyel gyarapodtak. Itt Sauvignon blanc, Pinot blanc, Szürkebarát, Chardonnay és Cabernet sauvignon díszlik.

 

Elsősorban hazai piacra

A szőlő egyharmadából, amit kézzel szüretelnek, bort készítenek, a többi termést eladják, amit szőlőkombájnnal szednek.

A pincészetük döntően, az ízanyagokat remekül megőrző reduktív bort állít elő, ami 1700 hektoliter rozsdamentes, temperált hűthető-fűthető tartályokból álló tárolótérrel rendelkezik, amelyekben irányított érlelést folytatnak. Egy kisebb mennyiségű vörösbort fahordóban érlelnek. Terveik között szerepel a pezsgőgyártás is. Borkóstoló termükben, amelyben egyszerre 45 embert tudnak fogadni csak borkorcsolyát (például kiflit és almát) kínálnak a bejelentkezett, sokszor külföldi csoportok számára.

Évente 200 ezer üveg bort palackoznak, ám nagy áruházláncoknak nem adnak el. Olyan vinotékákba és budapesti éttermekbe szállítanak, akikkel megvan a személyes kapcsolatuk és azok személyzetének, ha kérik kis képzést is tartanak.

Boruk 70%-a helyben, illetve belföldön kel el. A fennmaradó mennyiséget Franciaországba, Japánba és Németországba exportálják.


 


Versenysikerek

Rendszeresen részt vesznek hazai és nemzetközi borversenyeken. Az egyik legnagyobb sikerük, hogy a rozék városában a franciaországi Cannesban háromszor is sikerült aranyérmet nyerni rozéjukkal, pedig mindig 45-50 ország borászai neveznek be a jeles bormustrára. Amikor az EU elnökség Magyarországon ülésezett egy évig, az ő választékukból került az asztalra kétféle rozé bor. Nagy dicsőségükre szolgál, hogy rozéjuk immáron harmadik éve benne van a Külügyminisztérium borkínálatában, a minisztérium válogatási versenyén elért minősítésük alapján.

 

Családi vállalkozás

Az ország elsőszámú borász hölgye még ma is néha hitetlenkedve néz össze férjével, hogy ezt a családi alapon működő szőlőbirtokot és pincészetet ők hozták létre s nagy örömükre, ma már mindkét gyermekük is velük dolgozik. Éva asszony a Kertészeti Egyetemen borászként végzett, míg férje ugyanott szőlész diplomát szerzett s a kezdetekben mindketten szőlészeti nagyüzemben dolgoztak évekig. Lányuk a három idegen nyelven kitűnően beszélő francia szakos bölcsész az üzleti életben és a külföldi vendégek fogadásában serénykedik. Fiuk szintén a Kertészeti Egyetem hallgatója volt, ahol szőlész és növényorvos tanulmányokat folytatott.

Kőhalmi Dezső Fotó: Okolicsányi Zoltán               23. 02. 2014


---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.

Vissza » Aktív-mozaik

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits