Főoldal | Ausztria | Svájc | Németország | Svédcsavar | Sajtó cikkek | Turisztikai cikkek - PR cikkek | Interjúk | Saját Flickr Galéria

Az istenek eledele

   

Barátom Gombóc Artúr, aki minden bánatát, örömét, rácsodálkozását, éhségét, újdonság miatti izgalmát, zavarát egyetlen módon látta orvosolhatónak. Ez pedig kérem, mi más is lenne, mint a csokoládé. A közkedvelt rajzfilmfigura, sebesen sorolja, mit is szeret: " A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a mesztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon." A finom csemege messze földről került Európába és állagában, előállítási s felhasználási formáinak kialakulásában is változatos, kalandos a története.

    

Az inkák cukorral, fahéjjal és ánizzsal ízesítették

A csoki alapanyaga a kakaóbab, ebből több faj fája akár húsz méter magasra is megnő. Termése, kis sárga hüvelyben fejlődik ki. Az ültetvényeken lévő, úgynevezett Theobroma cacao nem lesz három méternél magasabb. Theobroma jelentése: az istenek eledele. Míg a csokoládé az xoxocatl (cacahatl), vagy xcoatl ősi azték szóból ered és valami olyasmit jelent, hogy „az ital, ami kakaóból és vízből készül”. Úgy négyezer éve fogyasztották először. A maják, később az aztékok és az inkák négyféle kakaóitalt ismertek. Ezek egyike a sokoatl, amit kakaóból, kukorica-, vagy maniókaliszből, mézből és vaníliából készítettek. Emellett cukorral, fahéjjal és ánizzsal ízesítettek. Montezuma a nagy azték uralkodó azt mondta, hogy „Isteni ital, ami ellenállóvá tesz és legyőzi a fáradságot. Egy csésze ebből a becses folyadékból lehetővé teszi, hogy az ember egész nap gyalogoljon anélkül, hogy ételre szorulna.”  Mágikus erőt tulajdonítottak neki az egyházi szertartásokon, de gyógyszerként is használták láz, köhögés és a terhes nők depressziója ellen. A spanyol hódítás után még sokáig kakaóbabban fizették az adót és pénzként is használták. Egy jó rabszolgát 1000 szem kakaóbabért meg lehetett vásárolni. Virágzó kakaóültetvényeket telepítettek Mexikóban, Venezuelában, kisebb mértékkel Peruban.

Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és az Orinoco vízgyűjtő területeiről származik a kakaófa. Kolombusz Kristóf, vagy Cortez hozta Európába, ahonnan azután elterjedt Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában. Lassan dömpingáruvá lett a korábban különösen drága különlegességnek számító kakaóbab. 1655-től Jamaica óriási kakaófa ültetvényei termőre fordultak és letörték az árakat.

   

A spanyol király udvarában, a kezdetekben a pörkölt, őrölt kakaóbabot vízzel, majd sörrel, vagy borral hígították, s borssal, vaníliával és fahéjjal ízesítették. A francia királynál is elejében csak a különleges vendégeknek dukált egy-egy csésze kakaó. A termelés kiterjedésével az árak csökkentek s a nagyvárosok úri közönsége gyakran kakaóházakban múlatta az idejét. A torkos dámák olykor még a templomba is maguk után vitettek a finom nedűből. Rég komoly vita dúlt a katolikus egyház berkeiben, hogy böjt idején fogyasztható a kakaó, vagy sem. Erről 2001-ben még egy Oszkár díjas film is készült az USA-ban Csokoládé címmel. A franciákhoz hasonlóan az osztrák nemesség is a spanyoloktól vette át a kakaóivás szokását, Mária Terézi királynő uralkodása idején.

A csokoládé gyártását a holland van Houtten találta fel 1875-ben. Ő sajtolta ki először a kakaóbabból a kakaózsírt és készített étcsokoládét. Az eljárás a következő, a nyers kakaóbabot fermentálják, pörkölik, a magot kiszedik a tokból, addig őrlik, míg folyékony masszát nem kapnak, s ebből sajtolják ki az olajos-zsíros kakaóvajat, a csokoládé fő alapanyagát. Innen már rohamosan létrejöttek a finomabbnál finomabb édességek, mint az étcsokoládé, a tejcsokoládé, a mogyorós csokoládé, a töltött csokoládé, a csokoládétorta, a praliné, és a bonbon. Egy mexikói találmánynak köszönhetően 32 féle fűszerből, többek között csilipaprikából és csokoládéból való fölséges öntet (mole poblano) készül a sült szárnyasokhoz. Az ötlet egy pueblai zárdában élő apáca fejéből pattant ki, amikor ínséges időkben váratlanul meglátogatta őket a püspök. S a konyhán fellehető valamennyi (csekély mennyiségű) fűszerből és csokoládéból felséges főzetet készítettek a főpap számára a sültkappanhoz. Álljon itt érdekességként a Francia Akadémia korabeli csoki receptje: 1 font (56 dkg) pörkölt kakaóbab, 1 font cukor (56 dkg), 1 drachma (42 gr) fahéj és 2 drachma (84 gr) vanília.

A kakaó nemcsak jóféle nyalánkság, de a benne lévő vitaminoknak, koffeinnek, antioxidánsoknak és ásványi anyagoknak köszönhetően vérnyomást serkentő, kellemes izgalmi állapotot (boldogságérzetet kiváltó) hatása van, ami a depressziós hangulatot is enyhíti, és fogyasztása állítólag szépíti a bőrt.

        

Lehet fűrészpor, vagy avas szalonna ízű is

Vásárlásnál vigyázzunk, mert a feltűnően olcsó, csokoládénak titulált termékekben inkább csak növényi zsír, színezék és cukor található a kakaóvaj helyett. S ez nemcsak a csokinyuszik, mikulások esetén van így. A nugát pedig nem mindig készül kakaóvajjal előfordul, hogy a pörkölt őrölt mogyoró, vagy mandula és cukor mellé más, növényi zsiradékot tesznek s így az áru legfeljebb csokoládészerű édesség lesz. A termékek szavatosságára okvetlenül figyeljünk. Különösen a fővárosi aluljárókban és forgalmas tömegközlekedési csomópontokban kínálnak nagyon olcsó és nagyon ócska minőségű, többnyire lejárt szavatossági idejű csokoládéféleségeket. Nem árt megnézni a boltosok nyakán maradt és egyre jobban leárazott szaloncukor szavatosságát sem. Óvakodjunk az üzletben dobozából kiöntött formában kínált s ma már kivétel nélkül csokis bevonatú szaloncukortól, mivel szinte tejesen biztos, hogy az édességnek régen lejárt a tartóssága és zamata, inkább fog hasonlítani az ízetlen, fűrészporhoz, vagy az avas szalonnához, mint az ünnepi csemegéhez.

  

Fontos továbbá tudni, hogy a Magyar élelmiszerkönyv előírása szerint a csokoládé alapvetően kakaótermékből és cukorból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 12% a kakaóvaj, és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag. Vásárláskor nem árt tehát megnézni a termék összetételét, ha tényleg csokoládéval óhajtjuk meglepni szeretteinket, vagy önmagunkat.

Írta, fényképezte: kőhalmi        - 02. 01. 2013 - 

Vissza » Aktív-mozaik

 

A cikk ajánlása!


Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek



Iratkozzon fel INGYENES hírlevelünkre:
Név:
E-mail cím:

Adatait bizalmasan kezeljük, más részére nem adjuk át!







All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits